Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Igencsak érdekesen alakult az idei első nyolc hónapban az Európai Unió tagországaival folytatott magyar külkereskedelem. A közös európai deviza tartós mélyrepülése miatt jelentősen eltér egymástól a térség országaival folytatott kereskedelem dollárban, illetve euróban számított értéke.
Az Európai Unió 15 tagországával folytatott áruforgalmát Magyarország teljes egészében euróban számolja el. A magyar gazdaság számára ez a régió messze a legfontosabb kereskedelmi partner. A kilencvenes évek során szinte minden esztendőben nőtt a magyar külkereskedelemben az uniós piac súlya. A kereskedelem szerkezete kifejezetten korszerűnek mondható, mert a forgalom szinte kizárólag magas feldolgozottsági fokú termékekből áll. Ráadásul a többlet egésze a gépek és gépi berendezések bilaterális forgalmában termelődik.
Tavaly az év egészében a teljes magyar kivitel 76, a behozatal 64 százaléka származott az EU tagországaiból. Idén szeptemberig ez az arány hasonlóan alakult: euróban számolva 75,8, illetve 59,1 százalék volt, dollárelszámolással pedig 75,9, illetve 59,2 százalékot tett ki. A magyar külgazdasági vezetés véleménye szerint ezek az arányok a következő években nem nagyon változnak.
Az idei év első nyolc hónapjában a dollárban számított magyar export értéke 14,6 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi hasonló időszak teljesítményét, míg az import csupán 5,3 százalékkal bővült. A két pozitív folyamat eredőjeként az unió 15 tagországával szemben a tavalyinak négyszeresére, mintegy 1,4 milliárd dollárra nőtt a kereskedelmi többlet.
A dollárban számolt exportot vizsgálva a statisztikákból az világlik ki, hogy az élelmiszer-kivitel az év első kétharmadában mintegy 6,5 százalékkal csökkent 1999-hez képest, ha azonban euróban történik a számbavétel, akkor már 5,5 százalékos bővülést jelez. Az amerikai devizanemben kifejezett főcsoport-dinamikák viszonylag szolid exportvolumen-növekedést regisztrálnak, egyedül a gépek és gépi berendezések értek el 20 százalékot meghaladó bővülést.
Ha viszont euróban vesszük ugyanezeket a forgalmi adatokat figyelembe, akkor az eredmény imponáló. Euróban számolva az EU-ba irányuló magyar export csaknem 30 százalékos, az import pedig 19 százalékos növekedést ért el. Különösen az előbbi szám meglepően magas, a kivitel javára kialakuló csaknem 11 százalékpontos ütemkülönbség szintén kedvező a magyar gazdaság számára.
Az árufőcsoportok közül az export - az élelmiszerek kivételével - mindegyikben 20 százalékot meghaladó bővülést mutatott fel január és augusztus között, különösen a gépek kivitele nőtt gyorsan. Az importoldalon is jelentős a növekedés, az energiahordozók behozatala nőtt legdinamikusabban, de így is csekély arányt képviselnek a magyar-EU forgalomban.
(NAPI)
