Energetika

Atomról álmodik Lengyelország

Miközben Németországban a társadalom masszív ellenállása miatt folyamatosan nyomás alatt vannak az üzemelő nukleáris erőművek is, Litvánia pedig az év elején kénytelen volt lezárni szovjet technológiával működő atomreaktorait, a két ország között fekvő Lengyelország egészen más utat keres - derül ki a ZEW kelet-európai hírportál tudósításából. A varsói kormány 2010-ben 40 millió zlotyt (9,85 millió euró) szán egy információs kampányra, amelyben az atom biztonságosságáról és előnyeiről akarják meggyőzni a közvéleményt. Az érvek között szerepel, hogy a nukleáris erőművek - szemben a lengyel áramellátást uraló szénerőművekkel - nem bocsátanak ki szén-dioxidot; ráadásul az atomerőművek is komoly önállóságot biztosítanának az energiatermelésben. A kabinet bízik a lakosság pozitív reakciójában, ezért az állami tulajdonú lengyel energiacsoport (PGE) már decemberben megalakította nukleáris energiával foglalkozó leányvállalatát (PGE NE). E cég kezelné azon szerződéseket, amelyek alapján a PGE az állam megrendelésére két atomerőmű építésében venne részt. A tervek szerint a társaság 51 százalékos tulajdonosa lenne a projektekre létrehozandó konzorciumoknak. Az egyenként 3000 megawatt kapacitású (a paksi erőmű kapacitása kétezer megawatt) két erőmű összköltségét 18 milliárd euróra teszik, egyikük 2020-ban, másikuk 2025-ben kezdene üzemelni. Waldemar Pawlak gazdasági miniszter szerint ezzel 2030-ra 15 százalékra emelhetnék a nukleáris energia súlyát, míg a széné 90-ről 57 százalékra csökkenne. A technológiai háttér megteremtésében Franciaországra támaszkodnának - erről már tárgyalt is Nicolas Sarkozy francia elnök és Donald Tusk miniszterelnök novemberben. Egy emlékeztetőt is aláírtak a PGE és az EdF francia energiaszolgáltató együttműködéséről, amelynek keretében az Arevánál készülő atomreaktorokat vásárolnának. Emellett a két ország tudósai is szorosabbra fűzik kapcsolataikat.

Felborulhat az uránpiac egyensúlya

A világ atomerőművei üzemanyaghiánnyal nézhetnek szembe a következő évtizedben, miután az urántermelők nem tudnak elegendő uránt dúsítani az ellátásukhoz, illetve várhatóan nem kerül elég gyorsan piacra a szovjet atomrobbanófejekből kinyert üzemanyag - idézte a Bloomberg a Nukleáris Világszövetség 2009-es jelentését. A világ szükségletének tíz százalékát 2013-ig az utóbbi forrásból fedezik. Egy 1993-as megállapodás alapján Oroszország elegendő uránt tud kinyerni a robbanófejekből, majd ezt felhígítva polgári célra használható üzemanyaggá alakítani ahhoz, hogy ellássanak harminc amerikai atomerőművet, amelyeknek 41 250 megawatt áramtermelő kapacitása van. Mivel a világon 435 erőmű üzemel és 53 van építés alatt, a szovjet robbanófejekből származó üzemanyag lassuló utánpótlása valóban gondot okozhat.

Új növény adhat energiát

Égetéssel és biogáz előállítására is hasznosítható az az új energianövény, amelyet hamarosan Magyarországon is szabadalmaztatnak.

Nagyobb lett a magyar energiabiztonság

Teljesült a magyar energiapolitika egyik fontos célkitűzése, hiszen a rendelkezésre álló 1,4 milliárd köbméteres stratégiai biztonsági készlettel szavatolható a magyar gázfogyasztók ellátása még egy súlyos válsághelyzet esetén is - jelentette ki Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter január 14-én, az FGSZ Földgázszállító Zrt. siófoki rendszerirányító központjában tartott tájékoztatón. Magyarország Európában is egyedülálló biztonsági földgázkészlettel rendelkezik, amely a kereskedelmi célból tárolt készletekkel, valamint a hazai kitermelésből és az esetleges nyugati importból érkező gázzal együtt még extrém hideg időjárás esetén is képes két hónapig biztosítani az ország gázellátását. A kereskedelmi és stratégiai tárolók összes kapacitása 5,5 milliárd köbméter, azonban a visszajelzések alapján ez a jövőben megvalósuló beruházásoknak köszönhetően még tovább nő. A stratégai tárolókban jelenleg található 1,4 milliárd köbméteres biztonsági készlet mellett a január 9-i adatok alapján hozzávetőleg 3,2 milliárd köbméter kereskedelmi készlet is a fogyasztók rendelkezésére áll.