Miközben Németországban a társadalom masszív ellenállása miatt folyamatosan nyomás alatt vannak az üzemelő nukleáris erőművek is, Litvánia pedig az év elején kénytelen volt lezárni szovjet technológiával működő atomreaktorait, a két ország között fekvő Lengyelország egészen más utat keres - derül ki a ZEW kelet-európai hírportál tudósításából. A varsói kormány 2010-ben 40 millió zlotyt (9,85 millió euró) szán egy információs kampányra, amelyben az atom biztonságosságáról és előnyeiről akarják meggyőzni a közvéleményt. Az érvek között szerepel, hogy a nukleáris erőművek - szemben a lengyel áramellátást uraló szénerőművekkel - nem bocsátanak ki szén-dioxidot; ráadásul az atomerőművek is komoly önállóságot biztosítanának az energiatermelésben.
A kabinet bízik a lakosság pozitív reakciójában, ezért az állami tulajdonú lengyel energiacsoport (PGE) már decemberben megalakította nukleáris energiával foglalkozó leányvállalatát (PGE NE). E cég kezelné azon szerződéseket, amelyek alapján a PGE az állam megrendelésére két atomerőmű építésében venne részt. A tervek szerint a társaság 51 százalékos tulajdonosa lenne a projektekre létrehozandó konzorciumoknak. Az egyenként 3000 megawatt kapacitású (a paksi erőmű kapacitása kétezer megawatt) két erőmű összköltségét 18 milliárd euróra teszik, egyikük 2020-ban, másikuk 2025-ben kezdene üzemelni. Waldemar Pawlak gazdasági miniszter szerint ezzel 2030-ra 15 százalékra emelhetnék a nukleáris energia súlyát, míg a széné 90-ről 57 százalékra csökkenne.
A technológiai háttér megteremtésében Franciaországra támaszkodnának - erről már tárgyalt is Nicolas Sarkozy francia elnök és Donald Tusk miniszterelnök novemberben. Egy emlékeztetőt is aláírtak a PGE és az EdF francia energiaszolgáltató együttműködéséről, amelynek keretében az Arevánál készülő atomreaktorokat vásárolnának. Emellett a két ország tudósai is szorosabbra fűzik kapcsolataikat.
Gondot okozhat viszont a helyszín kiválasztása, mivel a lakosság még emlékszik az 1986-os csernobili balesetre. A legfrissebb adatok szerint a lakosság 47 százaléka általában támogatja az atomenergiát, ám ez 43 százalékra csökken, ha a kérdést úgy teszik fel: mit szólna, ha a környezetében atomerőmű épülne. Eközben az ellenzők aránya 38, illetve 47 százalék.
