A világ atomerőművei üzemanyaghiánnyal nézhetnek szembe a következő évtizedben, miután az urántermelők nem tudnak elegendő uránt dúsítani az ellátásukhoz, illetve várhatóan nem kerül elég gyorsan piacra a szovjet atomrobbanófejekből kinyert üzemanyag - idézte a Bloomberg a Nukleáris Világszövetség 2009-es jelentését. A világ szükségletének tíz százalékát 2013-ig az utóbbi forrásból fedezik. Egy 1993-as megállapodás alapján Oroszország elegendő uránt tud kinyerni a robbanófejekből, majd ezt felhígítva polgári célra használható üzemanyaggá alakítani ahhoz, hogy ellássanak harminc amerikai atomerőművet, amelyeknek 41 250 megawatt áramtermelő kapacitása van.
Mivel a világon 435 erőmű üzemel és 53 van építés alatt, a szovjet robbanófejekből származó üzemanyag lassuló utánpótlása valóban gondot okozhat.
Az atomerőművek üzemeltetésének kritikus eleme, hogy az ehhez szükséges urán igen egyenlőtlenül oszlik el. Ausztrália, Kanada és Kazahsztán birtokolja a források 60 százalékát, ezen belül utóbbi területén van a tartalékok 15 százaléka. Nem véletlen, hogy a közép-ázsiai országban tervez beruházásokat a nagy felhasználók közül Franciaország, Kanada, Kína és Oroszország. A világ uránkeresletének 58 százalékát Franciaország, Japán és az USA adja, a világon tervezett 200 gigawattnyi kapacitásbővítést Dél-Korea, India, Kína és Oroszország akarja végrehajtani - éles versenyt kell majd vívniuk a forrásokért. A kínaiak nem teketóriáztak: az állami tulajdonú Kazatomprom és a Gaungdong Nuclear Power Group tavaly közösen nyitott uránbányát Kazahsztán déli részén. Japán vállalatok a kanadai Uranium One Inc.-ben vettek 20 százalékos részesedést.
