Nem sürgős választani a gázprojektek között
A kormányzat nincs döntési pozícióban a gázdiverzifikációs projekteknél, szerepvállalása a politikai iránymutatáson és kommunikációs támogatáson kívül az lehet, hogy a projektek mögé „beáll”, tehát azokat a részt vevő partnerországokkal együtt támogatja – véli a GKM energiastratégiai vitairata.
Közelebb a makói kincshez
Eddig jól alakul a makói földgázkincs kitermelése. A kanadai Falcon Oil & Gas Ltd. magyarországi leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. megkapta az úgynevezett bányatelek-engedélyt, így elkezdődhet a kitermelés a jelentős földgázvagyont rejtő gázmezőkön. A próbatermelés már zajlik, a kft. a kutatás alatt álló területről gázt szállít a Mol Nyrt. algyői földgázüzemébe. Szabó György, a TXM Kft. ügyvezetője korábban bejelentette, hogy az úgynevezett nem hagyományos (BCGA) földtani szerkezetben található gázvagyon mennyisége meghaladja az 1500 milliárd köbmétert. Ezt független szakértők elsősorban a Szolnok geológiai megjelölésű formáció becsült gázvagyonára alapozzák, a becslések szerint ugyanis ebben található a készlet csaknem 80 százaléka. A cég a múlt év végéig mintegy kétszázmillió dollárt fektetett a mező feltárásába. A Falcon eddig már öt kutat fúrt és megkezdte a hatodik kialakítását, valamint felépített egy nagy teljesítményű csővezetéket. A Falcon májusi bejelentése szerint kitermelhető olaj- és gázmezőre bukkantak a Magyarcsanád-1 számú kutatókútnál, Endrőd térségében. Ez a kút a cég makói koncessziós területének déli részén található. Az első próbafúrások során napi 337 hordó könnyűolajat és 21 ezer köbméter földgázt hoztak a felszínre. Szakértők szerint az iparszerű termelés elindításához legalább 10-20 fúrókutat kell létesíteni a gázmezőn, amely több ezer négyzetkilométernyi területen terül el. Az úgynevezett makói árokban már csaknem három évtizede felfedezték a jelentős gázvagyont, amely 3–6 ezer méter mélységben található. A nagy mélység eddig a kitermelés gátja volt, hagyományos technológiával ugyanis nem hozható a felszínre. Ehhez az Amerikai Egyesült Államokban már alkalmazott úgynevezett mélységi kitermeléses módszert vetnék be, ám ezt még át kell ültetni a magyarországi talajviszonyokra. A kiaknázást a makói gáz magas hőmérséklete és nyomása is nehezíti. Ráadásul a gázmezőt magába záró kőzetnek rossz az áteresztő képessége, így a gázbuborékok nem képesek elmozdulni, emiatt a szokásosnál több kutat kell majd fúrni.
Újra gázt talált a Mol
A közelmúltban adta hírül a Mol Nyrt. és a Magyar Horizont Energia (MHE) Kft. – e két cég a legnagyobb és a második legnagyobb kutatási területet birtokolja Magyarországon –, hogy egymást követően három sikeres kutatófúrást mélyítettek a kelet-tiszántúli régióban. A felfedezett szénhidrogénkészletek pontos mennyiségének meghatározása még tart. Mivel a régió fejlett infrastruktúrával rendelkezik, a projekt megtérülési mutatói várhatóan nagyon kedvezőek lesznek, és a társaságok arra számítanak, hogy az első két kút termelésbe állítása akár idén megtörténhet. A sikeres fúrás eredményén a felek egyenlő arányban osztoznak. A két cég még tavaly augusztusban kötött szénhidrogén-kutatási tevékenységre szóló megállapodást. A Mol és az MHE egymással szomszédos hajdú-bihari és Békés megyei kutatási blokkjainál az eddigi három kutatófúrás mindegyike eredményes volt. Ez a teljesítmény jócskán meghaladja a történelmi átlagnak számító 25-30 százalékos sikerességi arányt. Az elsőként, még tavaly lemélyített és az év elején kivizsgált Okány–1 jelű fúrás napi ötvenezer köbméter gázt produkál, az idén február–április között mélyített és kivizsgált második fúrás, a Körösújfalu–1 hozama 255 ezer köbméter földgáz naponta, emellett napi mintegy ötven köbméter kondenzátum is a felszínre kerül. A harmadik, Zsadány–É-1 jelű kutatófúrás is naponta 115 ezer köbméter földgázt és 15 köbméter kondenzátumot képes termelni. A két cég az 1700–2600 méteres mélységben található pannon gáztároló homokkő rétegek tesztelésére további közös kutatófúrásokat készít elő. Szakértők szerint egy-egy ilyen próbafúrás költsége egy-két millió dollár. A három mező együttes napi hozama mintegy 400 ezer köbméter, ez pedig a Mol magyarországi földgázkitermelésének legfeljebb az öt százaléka lehet, azaz csak kismértékben befolyásolja a magyarországi ellátást.
Januártól elvileg szabad lesz az árampiac
Megúszták a szolgáltatók: az új villamosenergia-törvény szerint csak heti egy alkalommal kell este nyolc óráig nyitva tartani ügyfélszolgálati irodáikat, s nem egész héten – így döntött a múlt héten a gazdasági bizottság. A törvényt két héten belül elfogadhatja a parlament, ami megnyitja a versenyt a háztartási piacon – ahol a verseny minden bizonnyal magasabb árakkal köszönt be januárban.
Mindenképp a fogyasztó fizeti a zöldenergia árát
Valószínűleg nem ösztönzi majd a zöldenergia terjedését, ha elfogadják a villamosenergia-törvény javaslatát, de a fogyasztói terheket sem növeli érezhetően a tervezett „zöld mérlegkör”.
