A közelmúltban adta hírül a Mol Nyrt. és a Magyar Horizont Energia (MHE) Kft. – e két cég a legnagyobb és a második legnagyobb kutatási területet birtokolja Magyarországon –, hogy egymást követően három sikeres kutatófúrást mélyítettek a kelet-tiszántúli régióban. A felfedezett szénhidrogénkészletek pontos mennyiségének meghatározása még tart. Mivel a régió fejlett infrastruktúrával rendelkezik, a projekt megtérülési mutatói várhatóan nagyon kedvezőek lesznek, és a társaságok arra számítanak, hogy az első két kút termelésbe állítása akár idén megtörténhet. A sikeres fúrás eredményén a felek egyenlő arányban osztoznak. A két cég még tavaly augusztusban kötött szénhidrogén-kutatási tevékenységre szóló megállapodást.
A Mol és az MHE egymással szomszédos hajdú-bihari és Békés megyei kutatási blokkjainál az eddigi három kutatófúrás mindegyike eredményes volt. Ez a teljesítmény jócskán meghaladja a történelmi átlagnak számító 25-30 százalékos sikerességi arányt. Az elsőként, még tavaly lemélyített és az év elején kivizsgált Okány–1 jelű fúrás napi ötvenezer köbméter gázt produkál, az idén február–április között mélyített és kivizsgált második fúrás, a Körösújfalu–1 hozama 255 ezer köbméter földgáz naponta, emellett napi mintegy ötven köbméter kondenzátum is a felszínre kerül. A harmadik, Zsadány–É-1 jelű kutatófúrás is naponta 115 ezer köbméter földgázt és 15 köbméter kondenzátumot képes termelni. A két cég az 1700–2600 méteres mélységben található pannon gáztároló homokkő rétegek tesztelésére további közös kutatófúrásokat készít elő.
Szakértők szerint egy-egy ilyen próbafúrás költsége egy-két millió dollár. A három mező együttes napi hozama mintegy 400 ezer köbméter, ez pedig a Mol magyarországi földgázkitermelésének legfeljebb az öt százaléka lehet, azaz csak kismértékben befolyásolja a magyarországi ellátást.
Economx