A célegyenesbe érkezett az idei törvényalkotási program egyik legfontosabb gazdasági törvényjavaslatának vitája a parlamentben: a villamosenergia-törvényhez (vet) benyújtott 220 módosító javaslatról hétfőn, lapzártánk után szavazott a parlament, így a jövő heti végszavazás ehhez képest már csak egyetlen gombnyomást igényel. A képviselők által benyújtott módosító javaslatok magas száma, illetve a manapság kissé szokatlan hozzáállás, vagyis ellenzéki javaslatok várható megszavazása is jelzi a törvény fontosságát. A gazdasági bizottság múlt heti ülésén Podolák György, a testület szocialista alelnöke hangsúlyozta: a cél egy olyan új villamosenergia-törvény kidolgozása volt, amelynek alapvető téziseiben az ellenzéki képviselők is egyetértenek – legalábbis szakértői szinten. Kétséges ugyanakkor, hogy magát a törvényjavaslat végső verzióját a jövő héten megszavazzák-e az ellenzéki frakciók, ugyanis a villamosenergia-liberalizáció első kellemetlen élménye a lakossági árak emelkedése lesz, ami kétségessé teszi egy törvényjavaslat ellenzéki támogatottságát.
A liberó versenyképességi kérdés
Az árampiaci liberalizáció nem árkérdés, hanem versenyképességi kérdés – mondta a törvényjavaslat vitájában Kóka János gazdasági miniszter. A törvény szerint január elsejével megszűnik a kettős ármodell az energiapiacon és a nagyfogyasztókhoz hasonlóan a háztartásokért is szabadon versenyezhetnek a különböző energiaszolgáltatók. A verseny jövő januárban feltehetőleg csak papíron indul el, ugyanis sem a fogyasztók, sem a szolgáltatók nem készültek föl arra. A Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke, Horváth J. Ferenc egy konferencián úgy fogalmazott: várakozásaik szerint a lakosságnak és részben a kisvállalkozásoknak áramot értékesítő szolgáltatók áramának több mint ötven százaléka a jövőben is a hatóság által megszabott áron kel el.
A liberalizált piacon 2008 januárjától a lakossági fogyasztók kétféleképpen vásárolhatnak villamos energiát: a háztartások válogathatnak a piacon megjelenő kiskereskedők ajánlataiból – erre 2008 januárjában még meglehetősen korlátozottan lesz lehetőség –, illetve maradnak a területileg illetékes energiaszolgáltatónál, amely az energiahivatal által ellenőrzött áron értékesíti az energiát, míg a beépülő hálózati szolgáltatók, illetve a kiskereskedelmi szolgáltatók árrését továbbra is hatósági árként állapítja meg a MEH. A liberalizáció közelebb hozhatja a nagyfogyasztói és a kisfogyasztói áram díját: az előbbieknél ehhez árcsökkenésre, a lakosságnál – óvatos becslések szerint januárban – mintegy tízszázalékos áremelkedésre lehet szükség.
A honatyák védik
a fogyasztókat
A parlamenti vita során több olyan módosítás került be a törvényjavaslatba, amely a fogyasztó kiszolgáltatottságát csökkentené: a kormány által is támogatott módosítás szerint lakossági fogyasztót akkor lehet kikapcsolni, ha háromhavi tartozást fölhalmozott, s nem reagál a szolgáltató többszöri megkeresésére. Komoly vita alakult ki az áramszolgáltatók által kötelezően felállítandó ügyfélszolgálati irodákról, ugyanis a januári gázáremelés megmutatta, hogy a (gáz)szolgáltatók mennyire nem képesek korszerű ügyfélkiszolgálásra. A vitában felvetődött olyan javaslat is, miszerint a szolgáltatóknak a hét minden napján este nyolc óráig nyitva kell tartaniuk ügyfélszolgálataikat, ám ennek a javaslatnak a várható költségei miatt – melyek előbb-utóbb az áram árába is beépültek volna – az a döntés született, hogy elegendő heti egy alkalommal este nyolcig nyitva tartani.
Ugyanakkor a szolgáltatók minden bizonnyal irodahálózatuk bővítésére kényszerülnek: a jövőben ugyanis minden kistérségben kötelesek irodát nyitni, amely szolgáltatónként akár 150 irodát is jelenthet – ez utóbbi már munkahelyteremtésnek sem semmi – fogalmazott egy szocialista képviselő. A javaslatokat a témáért felelős gazdasági bizottság konszenzussal hozta meg, vagyis a kormánypártok mellett a Fidesz és a KDNP képviselői is támogatták.
Elég az évi egyszeri leolvasás
A képviselők arról is döntöttek, hogy a korábban tervezett negyedéves leolvasás helyett elég lesz évente csak egyszer leolvasni a mérőórákat. A bizottság indoklása szerint a gázfogyasztással ellentétben a villamosenergia-fogyasztás nem ingadozik szezonálisan, így teljesen felesleges a költséges negyedéves mérőóra-ellenőrzés. A javaslat a jelenleg kialakult gyakorlatot szentesíti.
A törvényjavaslat vitája során egy új intézmény is bekerült a törvénybe: az energiahivatal kebelén belül felállítják az energiapiaci állandó választott bíróságot, amely a szolgáltatók, termelők és más piaci szereplők közötti vitás ügyeket lesz hivatott kezelni. A bíróság tagjait a MEH elnöke bízza meg, ám a jelöltek nem lehetnek kapcsolatban a hivatallal.
Az energiahivatal jogosítványai is erősebbek lesznek, ugyanis az intézmény a törvény szerint minden stratégiailag fontos cég igazgatóságába vagy felügyelőbizottságába egy-egy tagot jelölhet. Ez a szabályozás a már – az EU nyomására – megszüntetett aranyrészvényhez hasonló jogokat ad az energiahivatalnak. Az igazgatóságokba, fb-kbe imigyen jelölt tagok csak tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, szavazati joguk nincs – mondja ki a kormány által is támogatott módosító javaslat.
