Az eddigi ellenőrzések sem tártak fel hibákat, de a szabvány előírásainak bevezetése, betartása olyan helyzetet teremt, ami kikényszeríti, hogy a környezeti hatások eredményei megtekinthetők legyenek a hatóságok, a lakosság és a környezetvédelmi szervezetek számára is. A mátrai erőmű a magyar erőművek között először fog ilyen rendszerrel rendelkezni - tudtuk meg Valaska Józseftől, az igazgatóság elnökétől. Az erőmű évről évre jelentős beruházásokat hajt végre a kibocsátások csökkentésére ugyanúgy, mint a bányászat során megbolygatott táj rekultivációjára. Így 2008-tól 2010-ig évente 1,2 milliárd forintos célberuházással a 200 mg/Nm3-as érték alá csökkenti a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátását a tüzelőberendezéseinél - ezt a jelenlegi környezetvédelmi előírások csak 2016-tól tennék kötelezővé.
Az erőmű nem tüzelt és nem tüzel lakossági hulladékot, technológiája nem is alkalmas erre, sőt az utóbbi időben semmilyen hulladékot nem égetett el - reagált a többször felvetődött kritikákra Valaska József. Csak szelektíven gyűjtött, feldolgozott, előkezelt, nagy biomassza-részarányú és alacsony műanyagtartalmú (3 centiméteresre aprított, válogatott hulladékot) tüzelt. Ez azt jelenti, hogy a hulladékból leválogatták a fémeket, a műanyagokat (például pet-palackot), a komposztálható hányadot, illetve a nem éghető összetevőket, és az így visszamaradt, döntően papír-, szövet-, fabázisú hulladékot - hogy ne terhelje a hulladéklerakókat - aprítás után energetikai célra hasznosította. Az erőmű ezzel olyan eszközt kívánt nyújtani Kelet-Magyarországon, amivel elkerülhető az Ausztriához hasonló - minden hulladékot befogadó - égetőművek létesítése. A mátrai erőmű számára ez nem üzleti cél, hiszen tavaly mindössze 245 millió forint árbevétele keletkezett a hulladékok energetikai hasznosításából, ami a 80 milliárdos forgalom mellett elenyésző. A hulladék egyébként nem szén-dioxid-semleges, és nem is hasznosítható zöldáramként, mert a volumene kicsi, és ilyen engedélykerete a társaságnak nincs. Az összes hulladék, amit felhasznált, kevesebb volt, mint az egy nap alatt eltüzelt (20-30 ezer tonna) szén, és eközben minden olyan kibocsátást kontrollált, amit a tényleges hulladéktüzelésű erőművek is mérnek. Az erőmű egyszer nyújtott segítséget az országban felhalmozódott húslisztkészletek ellenőrzött eltüzeléséhez, illetve a rendszerváltás előtti környezetszennyezések - például az olajszennyezés - felszámolásához. Ma azonban már nincs ilyen anyag, ezért az erőmű az erre szóló engedélyét napokon belül visszaadja. Ezt követően valamennyi engedélyüket felülvizsgálják, és amire már nincs szüksége az iparnak (savgyanta, olajos föld eltüzelése), azt szintén visszaadják. A mátrai erőmű összesen 165 ezer tonna hulladék tüzelési engedélyéről mond le azonnal, vagy a lejárt engedélyét nem hosszabbítja meg. Az erőmű lignit- és ma már egy kicsit gáz- és biomassza-tüzelésű erőmű, a hulladéktüzelő jelzőre nem vágynak, de szeretnék elkerülni, hogy égetési kapacitás hiányában hulladékégetőket létesítsenek, és azt is, hogy az energetikailag hasznosítható termékek károsítsák a környezetet - tette hozzá végezetül Valaska József.
