Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan az északkelet-görögországi Athosz-hegyi ortodox kolostor-köztársaságot látogatta meg néhány héttel ezelőtt arról tárgyalt a görög miniszterelnökkel, Kosztasz Karamanlisszal, hogy megépül-e egy olajvezeték a bolgár kikötőből, Burgaszból a görög Alexandrúpoli felé. Egyes hírek szerint ugyanis Moszkva kihátrálni látszik a projekt támogatói közül, jóllehet ez a vezeték elsősorban orosz olajat pumpálna a Földközi-tenger térségébe.
A vezeték Törökországot megkerülve, vagyis a Boszporuszt „áthidalva”, vezetékes úton juttatná el a Kaszpi-térségből az energiahordozót a Mediterráneumba. Az olajvezeték hossza háromszáz kilométer, kapacitása pedig 15–35 millió tonna között lehet, ha megépül. A kivitelezés előkészítéséről szóló megállapodást az év elején Szófiában írták alá az érdekelt felek. Most Putyin szeptemberi görögországi látogatása újra megerősítette az orosz szándékokat, bár az is igaz, hogy a projektet elsősorban a görög kormány erőlteti.
Putyin inkább egy közös délkelet-európai olajpiac létrehozását szorgalmazta, amely természetesen az orosz olajon alapulna. Szívesen szállítana Moszkva több földgázt is Görögországnak, s felmerült egy olasz–görög–török gázvezeték megépítésének lehetősége is. Ez a vezeték a nyugat-európai országokat látná el e másik fontos energiahordozóval.
Görögország egyébként is a Balkán legaktívabb energiapiaca lehet a közeljövőben: az athéni kormány ugyanis végre rászánta magát az EU-s irányelvek otthoni alkalmazására, és megnyitja a befektetők előtt a hellén energiaszektort. Ennek nyomán az athéni fejlesztési miniszter, Dimitrisz Sziufasz 3,5 milliárd euró nagyságrendű befektetést vár Görögország e stratégiai fontosságú ágazatába. Sziufasz volt az egyébként, aki a parlament elé terjesztette a deregulációs törvényjavaslatot. Putyin orosz elnök a már említett görögországi látogatásán máris kifejezte reményét, hogy Oroszország részt vehet majd a szektor liberalizációjában.
Az új törvény a helyi áram- és földgázpiacot nyitja meg a szabadpiac szereplői előtt. Görögország az egyetlen EU-tagállam, ahol még állami monopólium az áramszolgáltatás – emiatt Brüsszel már többször figyelmeztette Athént. Az Európai Unió 2007 júliusáig ad időt a tagállamoknak a piacnyitásra. A görög árampiac liberalizációja ellen az állami monopólium, a Public Power Corporation (PPC) szakszervezete máris tiltakozik, és sztrájkot helyezett kilátásba. Ezzel párhuzamosan a görög kormány ajánlatokat kér két 450 megawattos erőművi egység felépítésére is.
Szintén a görög energiaszektort érintő hír, hogy a Hellenic Petroleum, a görög olajtársaság árfolyama emelkedni kezdett a tőzsdén, miután a cég bejelentette, hogy balkáni és hazai expanzióra készül. Az Albániában komoly pozíciókkal rendelkező Hellenic Petroleum azonban ebben a szomszédos országban máris hatalmas problémákkal küszködik. Az albán vámhatóságok leállították a cégcsoport szállításait bizonyos köztartozások miatt: a Hellenic Petroleum albán leányvállalata, a Global Petroleum ugyanis nem fizette be állítólag a szükséges vámokat, s 800 ezer dollárral tartozik az illetékes durresi hatóságoknak. A durresi vámhivatal ezért egy 150 ezer dollár értékű olajszállítmányt zárolt. (Egyébként a görög leánycég az albán olajpiac 10 százalékát tartja a kezében. A legnagyobb albán olajvállalatnak, az Olimnak hasonló problémái vannak a vámhatóságokkal.)
Míg Görögországban az egész energiapiac átalakulásáról van szó, Romániában a nagyobb privatizációk közül a nemzeti olajtársaság eladása már részben megvalósult. Az osztrák OMV szerezte meg ugyanis a Petrom olajvállalat többségi tulajdonát, ám az ausztriai központú céget politikai támadások is érték az utóbbi időben. Ebben aktív volt a román állami vezetés is, nem véletlen, hogy Traian Basescu államelnök mostanában inkább a törököket bátorította befektetésekre országában. Basescu találkozott egyébként a román olajcégek vezetőivel is, nyomást gyakorolván rájuk, hogy ne emeljék az üzemanyagok árát. Különösen a Petromot (illetve az OMV-t) vádolta a román sajtó, hogy emeli a benzinárakat, miközben olcsó román olajat dolgoz fel.
A Rompetrol, a második legnagyobb olajcég jobb lobbihelyzetben van. Egyrészt együttműködni látszik a bukaresti kormánnyal benzinárügyben, másrészt pedig szeretne átvenni egy 22 kilométer hosszúságú csővezetéket Constanta kikötővárosa és a másik fekete-tengeri kikötő, Midia között. Ezt a vezetéket jelenleg az állam birtokolja, de nagy veszteségeket okoz a rossz karbantartás és a tolvajok által okozott kiesések.
Az OMV a Petrom megszerzése után tovább építi balkáni hálózatát: a társaság évek óta jelen van a bolgár benzinpiacon saját márkanevével (ez a hálózat részben magyar OMV-szakemberek révén épült ki), de most újabb töltőállomásokat akar ott vásárolni, a Petromon keresztül. A Petrom Bulgárián kívül Szerbiában is terjeszkedne a hírek szerint. Hogy mely társaságokkal tárgyal a Petrom, egyelőre nem került nyilvánosságra, de az biztos, hogy nem zöldmezős beruházásokkal akar megjelenni a román cég a szomszédos országokban. Bulgáriában egyébként a benzinpiac legnagyobb szereplője a Petrol nevű cég 17,55 százalékkal, amelyet az orosz Lukoil követ 12,49 százalékkal. A Shellnek 10,74 százalékos a részesedése, az OMV pedig 8,6 százalékot tudhat a magáénak.
Érdekesség, hogy a bulgáriai brit nagykövet meglátogatta a kozloduji atomerőművet, ennek oka, hogy az elavultnak minősített létesítményt Bulgária kénytelen lesz hamarosan teljesen bezárni. Ennek nyomán Románia és Törökország veheti át a főszerepet a Balkán energiatermelésében, eddig ugyanis Bulgária volt az egyik legkomolyabb energiaexportőr a térségben – magyarázta Jeremy Hill brit diplomata. Bulgáriában ezzel egy időben erősödnek azok a hangok, hogy Kozloduj leállítási ütemtervét újra kéne tárgyalni. Ezt a nézetet képviseli számos politikus Bulgáriában, így például az államelnök, Georgi Parvanov is. Kozloduj egyébként a bolgár áramtermelés felét állította elő.
Szegő Miklós Iván