Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi bankszektor - annak ellenére, hogy a korábbi években is jobban teljesített más ágazatoknál a csr területén - tevékenységében is hangsúlyosabb szerepet kapott a felelősség. Az elkészített jelentések szerint, illetve a bankok egyéb módon kommunikált ügyfélbarát politikája alapján a kép egészen rózsás, ám azt is látni kell: az adósokat mentő lépések egyrészt törvényi előíráson, illetve a magatartási kódex ajánlásain alapulnak, másrészt a pénzintézetek saját érdekei is azt diktálják, hogy keressék a kompromisszum lehetőségét a bajba jutott ügyfelekkel, illetve sokkal tudatosabban alakítsák ki termékeiket a jövőbeni kockázatokat mérséklendő.
Ennek ellenére hiba volna lebecsülni a hazai bankszektor csr-teljesítményét. Két éve a CIB, az idén pedig az OTP nyerte a Deloitte Zöld Béka díját, az MKB pedig szintén 2008-as teljesítményéért kapta meg a Good Csr díjat. Ezek a bankok jelentéseikben kiemelten helyre tették a bajba jutott adósok kezelését, ami az esetek túlnyomó többségében a hitelek átstrukturálását jelentette. Emellett hangsúlyos helyet kapott az ügyfél-tájékoztatás keretében a hitelkockázatok részletezése is. A CIB megemlítette, hogy a devizahitelekhez kapcsolódó extra kockázatok mellett sem hagyják elmenni az ügyfeleket, bár azt is hozzá kell tenni: a jelzálogalapú devizahitelezés törvényben meghatározott megszüntetése után ez már nem bizonyulhatott annyira nehéznek. Az ügyfél-tájékoztatáson belül a bankok egyre nagyobb hangsúlyt fektettek az érintetti párbeszédre is: az elégedettségi felmérésekre, a panaszkezelésekre és egyéb tájékoztatásra.
Rajtuk kívül a K&H és a Raiffeisen készít fenntarthatósági jelentést, ezek azonban nem annyira részletesek, mint a díjazottak - a Raiffeisen 2009-ről szóló jelentését egyelőre nem is publikálták. A K&H leginkább a felajánlásait - a Gyógyvarázs program mellett a sport, a környezetvédelem kapott hangsúlyt - és a munkavállalók támogatását emelte ki, az ügyfélkapcsolatok esetében pedig a kötelezőt hozta. Vagyis fontosnak tartotta ugyan a kapcsolat fejlesztését, az adósok védelmét, ám stratégiai szinten nem mutatta azt be.
A Raiffeisen egyébként kiérdemelte a MasterCard - Az év bankja 2010 versenyén "Az év társadalmilag felelős bankja" kategóriában az első helyet. A korábban említett három díjnyertes jelentést készítő pénzintézethez képest valamelyest visszavesz a Raiffeisen díjából, hogy azt az indoklás szerint többek között a családon kívül nevelkedő gyermekek helyzetének javítását célzó Közösen programmal nyerte el a bank. Vagyis a MasterCard jobban díjazta a kampányt, amely a kártyahasználathoz kapcsolódó felajánlásokról szólt, mint például az érintettekkel, praktikusan lakossági és nem lakossági ügyfelekkel folytatott párbeszéd fejlesztését. Persze a Raiffeisen sem csak a gyermekétkeztetést tartotta fontosnak, több pénzintézettel együtt a pénzügyi tudatosság fejlesztésére is szánt energiát. Ebbe szállt be többek között a Citibank is, amely 2004 óta támogatja a Budapesti Corvinus Egyetem vállalkozások pénzügyei tanszékén zajló oktatás színvonalának növelését. A program a Citibank szakembereinek banki témájú előadásait, egy esettanulmányi versenyt, illetve a tavaly új programelemként bevezetett Legjobb végzős hallgató díjat is magában foglalja.
