Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Aki nem jegyzetelt a Zöldkommunikáció és Zöldmarketing konferencián az előadás alatt, mindössze a blogjára hivatkozhat, mivelhogy Treehugger "fákat ölelő" Dan, eredeti nevén Dan Swartz - ha néha meghívják előadni - soha nem használ powerpoint diákat, amelyeket a szervezőktől elkérhetnénk. Az amerikai származású, közel 20 éve Magyarországon élő zöld mozgalmár egyszerűen azt teszi, amit a józan üzleti logika megkíván, de úgy, hogy az egyezzék környezetvédelmi meggyőződésével is. És szerinte létezik ilyen metszéspont.
Swartz számos zöld szervezetnek dolgozott a Greenpeace és a Friends of the Earthtől kezdve a Védegyletig. Üzleti tevékenységének alapja a mára már gyakran bírált, a legtöbbek által mégis egyetlenként elfogadott fair trade - méltányos kereskedelem - védjegye szerint importált termék, és olyan üzletfelei vannak mint a Köztársasági Elnöki Hivatal, számos nagykövetség és elismert vendéglátó-ipari egységek.
Érdekes módon nem sok különbséget lát egy jó üzleti terv és egy környezetvédelmi kampányterv között: mindkettőben egy bizonyos célcsoportot igyekszünk elérni és meggyőzni, hogy valamit tegyenek, energiával takarékoskodjanak vagy fair trade terméket vegyenek. Ezért történhetett, hogy az üzleti tapasztalattal nem rendelkező környezetvédő üzleteket nyithatott Budapesten, ráadásul a "fákat ölelgető" - eredetileg a gúnynévként használt - nevet felvéve teljesen kifogta a szelet az őt esetleg támadók vitorlájából.
A méltányos kereskedelemről annyit mindenképp érdemes megemlíteni, hogy bár sok kritikát kapott az elmúlt időszakban, egyelőre senki nem tudott jobb módszert kitalálni arra, hogy a harmadik világban előállított termékeket valamelyest ellenőrizhessék környezetvédelmi és humánus szempontok szerint. Ezen belül a fair trade rendszer ellenőrei és partnerei mindent elkövetnek a gyermekmunka, a kényszermunka, a tiltott vegyszerek alkalmazásának elkerüléséért, és egyben a helyi termelők kiszolgáltatottságával ebben a rendszerben a felvásárlók sem élhetnek vissza, hanem egy fair vételárat garantálnak, árfolyamoktól függetlenül. Az elefántcsontparti kakaóültetvények dolgozói számára óriási különbség például, ha a korábbi 25 cent helyett 89 centet kapnak egy font kakaóért, de ez - a szállítás, feldolgozás és forgalmazás költségeivel együtt - a nyugati fogyasztó számára viszonylag kevés többletköltséget jelent.
Miért érdemes ilyen termékeket forgalmazni? Dan Swartz egyik kliense, a budapesti Arriba Taqueria mexikói étterem alapítója, Mo Ortiz szerint egyszerűen elkerülhetetlen lesz a vendéglátó-ipari cégeknek figyelembe venni a környezetvédelmi és társadalmi szempontokat, ha versenyképesek akarnak maradni. Természetesen a fenti étterem holnapján felhívják a figyelmet a környezetvédelem területén tett erőfeszítéseikre, amelyek messze túlmennek a fair trade kávé használatán és egészen biztos, hogy nincsenek gondban, ha csr-jelentést kell írniuk.
