Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Félidejéhez érkezett a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP), amelynek keretében a részt vevő országok, köztük Magyarország azt a célt tűzte ki, hogy 2015-re, az időszak végére a cigány lakosság társadalmi integrációját több területen nagymértékben előmozdítja. A Kurt Lewin Alapítvány kutatása szerint csak egy-két részterületen érezhető változás, összességében ugyanis inkább jóindulatú, szimbolikus eljárásnak tekintik a megkérdezettek a programot és nem valós cselekvésnek.
Már az eredmények mérése sem egyszerű, hiszen egyrészt az etnikai adatgyűjtések lehetőségei korlátozottak, így azt sem lehet tudni, mekkora a magyarországi cigány lakosság lélekszáma vagy milyen a helyzete. Másrészt a program megalkotásakor nem fogalmaztak meg konkrét mutatókat, amelyekhez képest mérhető lenne annak eredménye. Olyan lett a program, mint a szellemjárás: sokat beszélnek róla, de senki sem látta - fogalmazta meg az alapítvány fókuszcsoportjának egyik tagja.
Az esettanulmányokból mindazonáltal kiderül, hogy bizonyos részterületeken sikerült eredményeket elérni. Ebbe a körbe tartozik a gyerekek korai fejlesztésére komplex módon irányuló Biztos kezdet program. A józsefvárosi projektben részt vevő gyerekek körében 1,5 százalékra csökkent az iskolaéretlenek aránya, miközben a kerületi átlag 9-11 százalék. Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy a programok finanszírozása roppant bizonytalan, vagy van rá támogatás vagy nincs, utóbbi esetben pedig csak elhivatottságból dolgoznak tovább a munkatársak. Az irányítás nem hatékony, mivel nincsenek meghatározva a felelősségi és jogkörök. Szükség volna az egyes programok eredményeinek folyamatos számonkérésére és azok közzétételére is.
A kutatás alapján egyértelmű, hogy a magyarországi cigányok helyzete az oktatás, a lakhatás, a foglalkoztatás és az egészségügy területén - ezekre helyezi a hangsúlyt a program - sokkal rosszabb, mint a nem roma csoportoké. Az elmúlt években nem történt javulás ebben a kérdésben, a társadalmi feszültség ugyanakkor nőtt.
Problémát jelent, hogy a RIÉP fő célkitűzése, a roma integráció és az uniós és kormányzati támogatások fő célkitűzése, a szociális felzárkóztatás nem ugyanarra a problémára koncentrál. Jóllehet a két terület között van átfedés, azok nem moshatók össze. A szegénység és a cigányság problematikájának összemosása értelmezési zavart és társadalmi feszültséget okoz, ami gátolja az integrációt - mutatott rá Héra Gábor, az alapítvány vezetője.
