Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fenntarthatósági jelentések elkészítése egyre hangsúlyosabban jelenik meg a vállalatok életében, bizonyos szektorokban pedig kifejezetten jellemző a jelentéskészítés. Ilyen a bankszektor is, ráadásul a legtöbb pénzintézet, ha már készít jelentést, a leginkább elterjedt GRI szabvány szerint jár el. Jóllehet a pénzintézetek felelősségvállalása kiemelkedő számos más szektor szereplőihez képest, még mindig komoly kívánnivalót hagy maga után.
A jelentések vizsgálatakor - a CIB, az MKB, az OTP és a Raiffeisen adott 2008-ról nyilvánosan elérhető jelentést - elsősorban az ügyfelekkel kapcsolatos szerepvállalásra került a hangsúly. Emellett persze más területek is kiemelt helyet kaptak a jelentésekben, így a munkatársak folyamatos képzése, a támogatási politika és a zöld gondolkodás, azonban egy bank felelős viselkedésével kapcsolatban mégis az a legfontosabb, hogyan viszonyul az ügyfeleihez.
Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált jelentések alapján a CIB - amely önálló csr-stratégiát alakított ki - a leginkább példamutató mind a jelentés színvonalát, mind annak tartalmát illetően - nem véletlen, hogy tavaly megkapta a Deloitte Zöld Béka díját. Jelentős a lemaradása az MKB-nak, még nagyobb az egyébként piacvezető OTP-nek, a Raiffeisen pedig a három másikkal ellentétben csak rövid jelentést készített, amelyből nem sok minden derül ki. Ugyanakkor idén már a GRI szabvány szerinti bővített jelentés kiadását tervezi.
Amiben a CIB a többi előtt jár, leginkább az ügyfélkapcsolat kezelése. Az általános ugyanis, hogy a bankok speciális csomagokkal igyekeznek kedvezni a fiataloknak és az időseknek, hiszen ez nem kis részben az üzletpolitika része, s nem csak felelős működés. A CIB azonban ezen jóval túlhaladva az érintetti párbeszédet központi helyre tette, vagyis a pénzügyi innovációkat nagyrészt az ügyfelek igényei alakítják - az ésszerűség és az általános üzletpolitika keretein belül. Ez ugyanakkor még kezdeti stádiumban van, kísérleti jellegű és csak 2009-től kezd strukturáltan megjelenni.
Az érintetti párbeszéd részeként nonprofit szervezeteknek és társasházaknak szóló számlacsomagot dolgoztak ki - a nonprofit csomag nem egyedülálló, az OTP is kialakított ilyet, a hangsúly a kidolgozásának módján van. A bank emellett 2008-ban átfogó ügyfél-elégedettségi vizsgálatot végzett - ennek az általános felmérés mellett azért volt jelentősége, mert 2008-ban az Inter Európa Bank egyesült a CIB-bel, ami rengeteg problémát és panaszt generált.
A válság hatására mind jelzáloghitellel rendelkező, mind privátbanki ügyfeleit kiemelten tájékoztatta a kockázatokról és a várható tendenciákról. Hozzá kell tenni azonban, hogy a vállalati ügyfeleivel szemben korántsem tanúsított ekkora rugalmasságot. Olyannyira nem, hogy olyan vélekedések is napvilágot láttak, amelyek szerint a bank kivonulna a vállalati finanszírozásból - ezt egyébként cáfolják. A válság veszélyeiről az OTP is kiemelten tájékoztatta ügyfeleit, különös tekintettel a jenhitelek kockázatára. Az ügyfélpanaszok hatékony kezelésére a CIB mellett az MKB is kiemelt hangsúlyt helyezett. Ennek keretében a panaszok felmérése mellett a visszacsatolás, a minél gyorsabb megoldás egyaránt fontos volt. Az MKB például a munkatársak ösztönző rendszerébe olyan elemeket épített be, amelyek a munkatársak hibáit hivatottak csökkenteni. Az MKB kiemelte, hogy 2008-ban nem sértették meg sem a jogszabályok által előírt, sem az önként vállalt feltételeket - kérdés, hogy ez mennyiben érdem és mennyiben minimumkövetelmény egy bankkal szemben.
Az OTP egyelőre ezeket a vállalásokat éppen csak elkezdte megfogalmazni. Mind a partneri kapcsolatok, mind a hitelvédelem, a közérthető tájékoztatás, a szolgáltatásminőség mérése a jövőbeli fejlődés irányai. Amiben az OTP valamilyen szinten az MKB-val együtt élen jár, az a felelős befektetések kezelése. A két intézet különösen figyel arra, hogy olyan cégek részvényeibe fektessenek, amelyek érdekeltek az alternatív energiaforrások hasznosításában, illetve a környezetvédelemben aktívak.
