BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Kormányzati támogatáson is múlhat a vállalatok társadalmi felelősségvállalása

2006. október 18. szerda, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A magyar, a lengyel és a szlovák cégvezetők, valamint a magánszektor irányítói nagyjából egyetértenek a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (CSR) tartalmában és jól ismerik az ehhez kapcsolódó viselkedésmódot – derül ki az e témakörrel foglalkozó projekt keretében az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Főigazgatóságának anyagi támogatásával készült összefoglaló jelentésből. A Világbank kezdeményezésére született – szakmai vitára is ösztönző – tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a CSR-t illetően Magyarországon a jogszabályok betartását, Lengyelországban az etikus viselkedést, Szlovákiában pedig az érdekcsoportok kívánságainak figyelembevételét tartják a legfontosabbnak. Ugyanakkor – a három országban megkérdezettek válaszai szerint – mindegyik jellemző a kiemelt szempontok között szerepel, akárcsak a környezet védelme. Egyetértés mutatkozik abban is, hogy mi nem tartozik a CSR fogalmába: egyik országban sem gondolják úgy, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek kiigazítását vagy a public relationst (PR) ide kellene sorolni.A vállalatok szerepét is hasonlóan értékelik a válaszadók: szerintük Magyarországon és Lengyelországban a legfontosabb a jogszabályok betartása és ugyancsak kiemelt helyen szerepel a gyermekmunka elkerülése, a profit elérése és a környezetvédelem. Egyik ország vállalkozói sem gondolják azt, hogy a cégek működésében legyen helye a jótékony célú adományozásnak vagy az öncélú munkahelyteremtésnek. A magyarok és a lengyelek abban is egyetértenek, hogy a társadalmi felelősségvállalás gyakorlati alkalmazásának legfőbb akadálya a megfelelő jogi szabályozás hiánya. Szlovákiában a CSR-tevékenységet illetően első helyen az általános költségek szerepelnek, ez a másik két országban is a legfontosabb szempontok között található. Teljes viszont az egyetértés abban, hogy a kulturális különbségeket, valamint a munkavállalók és a menedzserek vonakodását a társadalmilag felelős viselkedésmódtól nem tartják jelentős tényezőknek. Összhang van abban is, hogy a minőség és termelékenység fenntartásával összefüggésben a CSR alkalmazását általában nem tartják kockázatosnak.A szélesebb körű CSR-intézkedéseket ösztönző tényezőket illetően is csak kisebb véleménykülönbségek mutatkoztak: a szlovák és a magyar vállalatvezetők az adókedvezményeket, ezzel szemben a lengyelek a munkajogi reformot hangsúlyozzák. Ugyanakkor – az ösztönzők kapcsán – mindhárom ország cégvezetői a kérdőíven bejelölték a szubvencionált kamatlábakat, a helyi önkormányzatok bevonását, valamint a fogyasztók és üzleti partnerek felvilágosítását. A lengyelek és szlovákok ezzel szemben hasznosnak tartják a kormányzattal folytatott párbeszédet, a magyarok viszont ezt sem a kormánnyal, sem a civil szervezetekkel nem ítélték jelentősnek.A felmérés azt is kimutatta, hogy mindhárom ország vállalatai szívesen vennék, ha a kormányaik egyértelmű politikát alakítanának ki a társadalmi felelősségvállalás bevezetéséhez szükséges beruházások támogatására. Ám ennek – a magyar és szlovák cégek véleménye szerint – decentralizáltan kell történnie, vagyis a felmerülő problémákat helyi és közösségi szinten kell kezelni, majd a megoldást – a nemzeti célok érdekében – alulról felfelé haladó módszerrel kell a megfelelő szintre eljuttatni. Ehhez a helyi szervezetek és az intézmények számára jogszabályokkal kell biztosítani az elsődleges felelősséget és a kezdeményezés lehetőségét, a kormányzatnak ebben inkább moderátor-, segítő és iránymutató szerepet kell vállalnia.A vizsgált országok vállalatainak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy az európai uniós környezetvédelmi és társadalmi standardok jóval szigorúbbak a hazaiaknál. Számolni kell azzal is, hogy ugyanazok a CSR-elemek, amelyek a „társadalmi ösztönzés” hatására „természetesek” voltak a kis- és középvállalkozások számára – miközben a „megszokott” közösségük és vevőik közelében tevékenykedtek –, várhatóan újfajta jogi szabályozást igényelnek a tevékenységi kör változása, illetve a cég és a vevő közötti távolság növekedése miatt.

Plankó Gergely
Plankó Gergely

Ez is érdekelhet