Rendkívüli, ma még a piaci szereplők számára is megjósolhatatlan változások kezdődnek 2012. december 21-től, amikortól az Európai Bíróság 2011. március 1-jei döntése értelmében a biztosítók már nem szerepeltethetnek nemek szerinti megkülönböztetést a biztosítási díjakban, illetve szolgáltatásokban.
Amennyiben az életkor és a fogyatékosság is tiltólistára kerül, az az Európai Biztosítók Szövetsége (CEA) álláspontja szerint a jelenleg működő biztosítási modell végét jelentené, aminek a fogyasztók lennének a legnagyobb kárvallottjai.
Biztosítói oldalról hangsúlyoznunk kell, hogy a jelenlegi gyakorlatunk nem tekinthető diszkriminatívnak, valós kockázatoknak megfelelő díjképzést használunk − mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágának vezetője. További szabályozás, ami ezt a díjképzést ellehetetleníti és egyértelműen a bizonyítottan meglévő különbségek ellenére egyenletes díjképzés ellen hat, inkább nevezhető diszkriminatívnak, mint a jelenlegi gyakorlat.
Sovány vigasz, hogy a jelek szerint a Gender-direktíva nem visszamenőleges hatállyal írja majd át a biztosítók életét, így a már élő szerződések esetén nem változik a tarifa. Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító vezérigazgatója szerint ez jogilag is nehezen elképzelhető, egyoldalú szerződésmódosításnak tűnik. Ennek ellenére például a Generalinál megvizsgálták a visszamenőleges hatály érvénybelépése esetén felmerülő feladatokat is, tájékoztatásuk szerint ezek jelentősek és sok kérdést felvetnek.
Ha teljesen kisimulna, azaz nem, életkor és fogyatékosság alapján nem lehetne megkülönböztetni az embereket, a veszélyközösség szónak az értelme megmaradna, hiszen eddig is azonos terméket kaptak a férfiak és nők − tehát egy veszélyközösségbe tartoztak, csak az arányos részesedés alapelve dőlhet meg − állítja Bartha Viktória, az Aegon életbiztosítási vezérigazgató-helyettese.
A bevezetés a kontraszelekciós hatás miatt áremeléshez fog vezetni − vélekedik Kozek András, az Allianz élet- és nyugdíjbiztosításokért felelős vezérigazgató-helyettese. Az egyértelműnek látszik, hogy a kockázati életbiztosításoknál a statisztikailag igazoltan magasabb átlagéletkort elérő, így értelemszerűen kisebb haláleseti kockázatot jelentő nők számára a korábban alkalmazott előnyös tarifák megszűnnek. A megtakarítással kombinált, vegyes termékeknél is ez történik, de itt az összesített hatás kevésbé erős − mondja a szakember. A kockázati életbiztosítások esetében egy 40 éves biztosított esetében, 10 éves tartammal számolva ma egy férfi akár 80 százalékkal magasabb díjat fizethet, mint egy hasonló korú nő. A járulékszolgáltatásoknál fordított hatás érvényesül majd: a prognosztizált korábbi halál okán magasabb térítést kapó férfiaknak ugyanazért a járadékösszegért magasabb díjat kell majd fizetniük, míg a hölgyek korábban magasabb díja csökkenhet.
A változás azért nem lesz forradalmi, 2012. december 22-én, szombaton nem ugrik majd hirtelen a díj − vélekedik Bartha Viktória, az Aegon életbiztosítási vezérigazgató-helyettese. Szerinte a megkülönböztetés tilalmát kimondó, úgynevezett Gender direktíva hazai életbelépése után az átlagdíj elmozdulását a termékportfólió összetétele befolyásolhatja. Ez társaságonként számottevően eltérő eredményeket hozhat − aligha véletlen, hogy a biztosítók zöme jelenleg elemzi a saját portfóliók alakulását. A szakember szerint ugyanakkor paradox módon a Gender direktíva hatása a nők számára lesz kedvezőtlen Magyarországon. Ennek magyarázata az, hogy a járadékbiztosítási üzletág gyakorlatilag még nem létezik hazánkban.
Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágvezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy az átárazásnál arra kell a legjobban figyelni, nehogy auto-antiszelekciós hatás érvényesüljön, amikor az alacsonyabb kockázatú ügyfeleknek a kockázatuknál magasabb díj miatt nem éri meg biztosítást kötni, ezzel a magasabb kockázatú ügyfelek száma fog nőni. Ez ugyanis a biztosítási díjak további növekedését, egyes szereplők kivonulását eredményezheti. A döntés e tekintetben tehát egyértelműen a kínálat és a verseny csökkenésének irányába hat.
