BUX 131535.25 -0,18 %
OTP 40780 0,17 %
header

BELPOLITIKA

11.
03.
07:14

Leszavazták a tőzsdeadót

A Fidesz és az MDF támogatásával a szabad demokratáknak sikerült kivenni az árfolyamnyereség-adót a jövő évi adóváltozások közül. Az Országgyűlés tegnapi ülésén ugyanis a szocialisták eredeti javaslatával szemben elfogadták azt a módosító indítványt, amely szerint jövőre nem emelkedik a jelenlegi 0 százalékról 25 százalékra az árfolyamnyereség-adó kulcsa. Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke közölte: nem a tőzsde, hanem a józan ész diadalmaskodott. A tőzsde az utóbbi időben komoly lobbizást folytatott azért, hogy a honatyák ne fogadják el az adóemelésről szóló tervezetet. A BÉT álláspontját képviselők többek között azzal érveltek, hogy az adó kulcsának növeléséből minimális, 2-3 milliárd forintos többletbevétele lett volna a büdzsének, miközben az adó miatti kár ezt jóval meghaladta volna. Azon kívül, hogy nem lesz árfolyamnyereség-adó, a jövő évi módosítási elképzelések nem változnak: a gyermekkedvezmény igénybevételének felső határa 12 helyett évi 8 millió forintos kereset lesz, adómentessé válik az önkormányzatok tartósan bérbe adott ingatlanok után származó bevétel, közepes méretű cégek is igénybe vehetik új munkatársaik után a minimálbérrel megegyező összegű társasági adókedvezményt, és a tízezer forintnál nagyobb összegű illetéket jövőre már készpénzben vagy bankkártyával is le lehet róni. Nem lesz telefonadó, de a céges mobil- és internethasználat áfájának felét lehet majd elszámolni. Módosították a regisztrációs adó szabályait: az emelés kisebb lesz a korábban tervezettnél és nem vetnek ki adót a segédmotoros kerékpárokra. A bankok választhatnak, hogy 6 százalékos marzsadót vagy 8 százalékos társasági különadót fizetnek jövőre. A kormány kivetette a javaslatok közül azt a PM-indítványt, amely áfakötelessé tette volna a cégek szabad pénzeszközeinek tőzsdei befektetését. A jövő évi adótörvényekről a jövő héten szavaz a T. Ház. (NG 11. old., Nszab. 1., 15. old., MH 1., 10-11. old., NG 1. old.)

Szerző(k):
Napi Online Gazdaság
11.
02.
08:26

Századvég-Tárki: csökken a Fidesz előnye

A Századvég-Tárki októberi adatai szerint is csökkent a Fidesz támogatottsága a szocialistákéhoz képest. Az összes megkérdezett körében az MSZP támogatottsága 24, a Fideszé 32 százalék. A szeptemberihez képest az MSZP támogatottsága 1 százalékkal nőtt, míg a Fideszé kettővel csökkent. A pártot választó biztos szavazók körében az MSZP 37, a Fidesz 49 százalékot könyvelhet el. A felmérés szerint a két nagy párt mellett egyedül az SZDSZ lépte át a bejutáshoz szükséges ötszázalékos támogatottságot. (Nszab, okt., 30., 8. old., NSZ okt., 30., 4. old., MN okt., 30., 3. old.)

Szerző(k):
Napi Online Gazdaság
10.
29.
07:52

Leépítés lesz, telefonadó nem

Hat és fél ezerrel kevesebb ember dolgozik jövőre az államigazgatásban, ami 2,5 százalékos leépítést jelent - derül ki a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott részletes indoklásból. A jövő évi büdzsé vitáját ma kezdi meg a parlament és várhatóan december 20-án fogadják el a végleges változatot. A költségvetés fókuszában az adócsökkentés áll, a személyi jövedelemadó mérséklésére fordítandó százmilliárd forint az egyetlen jelentősebb növekedési tétel, melynek felhasználását nem határozták meg korábbi ígéretek, törvényi kötelezettségek. Több százmilliárd forintra tehetők a kötelező kiadásnövekedések, így érthető, hogy az autópálya-építést 2005-től a költségvetésen kívülre helyezik. A tárcák közül a legrosszabbul a környezetvédelmi tárca, a legjobban a Miniszterelnöki Hivatal jár majd. Jövőre 277 milliárd forint privatizációs bevételt irányoztak elő. A pénzügyminiszter a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) és az MKIK tegnapi konferenciáján bejelentette: elvetette a kormány a céges telefonok adózására vonatkozó elképzelést, így nem kell közterhet fizetni a magánhasználat után. A számlaösszeg áfájának 70 százaléka helyett viszont csak 50 százalékát lehet jövőre leírni. Draskovics Tibor elmondta, hogy az önkormányzatok az infláció mértékével emelhetik a helyi adók plafonját. A tanácskozáson vita bontakozott ki arról, hogy jövőre nőnek vagy csökkennek a vállalkozások terhei. A PM számításai szerint jövő 120-170 milliárd forintot hagy az állam az üzleti szférában, az MKIK viszont úgy véli, az egyenleg 100 milliárd forint körüli a központi költségvetés javára. Parragh László kamarai elnök a vállalkozói járulék bevezetését, az innovációs járulék emelését, a regisztrációs adó változását és az eho csökkentésének novemberre halasztását kifogásolta, és megemlítette, hogy a bankok különadója hátrányosan érinti majd a gazdaság egészét. Draskovics Tibor egy hét haladékot kért, hogy átgondolja a családi adókedvezménnyel és a családi pótlékkal kapcsolatos változásokat, hogy minderről szakértőkkel egyeztessen. (Nszab. 1., 17. old., MH 9. old., NSZ 4. old., NG 3. old., VG 1., 4. old.)

Szerző(k):
Napi Online Gazdaság
10.
28.
08:06

Elbocsátások a BM-nél

Tízezer főt bocsátanak el a 67 ezres központi közigazgatásból - legalábbis ez Fehér József, az MKKSZ elnöke becslése. Pontos adat azonban egyelőre nincs, az intézmények a leépítésről való döntéssel a költségvetés elfogadására várnak. A BM-nél és háttérintézményeinél 250-300 fős, a tárca közvetlen irányítása alatt álló szerveknél további ezerfős leépítés várható. Az oktatási tárcánál már kiszámolták, hogy a tízszázalékos létszámcsökkentés 45 főt jelent, ezt azonban még nem véglegesítették, mert nem tudni, a tárca mennyit kap a végkielégítésekre előirányzott 40 milliárd forintból. A Magyar Hírlap úgy tudja, az egészségügyi minisztériumban 40 embertől válnak meg, a vám- és pénzügyőrségnél pedig mintegy 300-350 főtől. A pénzügyminiszter rendelete szerint az adóhatóságnak 180 dolgozójától kell megválnia. Maga a pénzügyi kormányzat 60 munkatársát bocsátja el.(MH 1., 5. old., NSZ 4. old., VG 5. old.)

Szerző(k):
Napi Online Gazdaság