BELPOLITIKA

Ki mit nyomtatott Erdélyben?

Egy budapesti céggel szerződött az MSZP a december 5-i népszavazást megelőző kampányanyagának kinyomtatására. A vállalkozás, mivel a rövid határidejű megrendelés teljesítésére Magyarországon nem talált kapacitást, Erdélyben, egy székelyudvarhelyi üzemben állítatta elő a szóróanyagot. Tegnap délelőtt Szijjártó Péter fideszes képviselő sajtótájékoztatott tartott, melyen bejelentette: Székelyudvarhelyen nyomtattatott másfélmillió kampányújságot az MSZP, amelyben a kettős állampolgárság elutasítására buzdítja a választókat. Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc üzletemberként gondolkodott, amikor Erdélyben állíttatta elő a brossurát, mivel ott olcsóbb a munkaerő. Ez a lépés olyan, mintha az amerikaiak japánokkal készíttették volna a Hirosimára ledobott atombombát - tette hozzá. Egyben bírálta a szocialista pártot a kétnemes népszavazással kapcsolatos álláspontjáért és nehezményezte, hogy az Erdélyben előállított szórólapokkal lényegében az erdélyiek ellen kampányolnak. Az elmúlt nap olyan hírek is szárnyra kaptak, miszerint a kiadványokat nyomtató Infopress Verestóy András dúsgazdag vállalkozó és RMDSZ-szenátor érdekkörébe tartozik. Verestóy a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: sem neki, sem az RMDSZ-nek nincs érdekeltsége a nyomdában. A napilap úgy tudja, hogy az Infopress 80 százalékban a Baring Central Found londoni kockázati tőkealap, 20 százalékban Albert András nyomdaigazgató birtoka. Figyelemre méltó, hogy az Infopress nyomta a többi közt a székelyudvarhelyi polgármester és Szász Jenő MPSZ-elnök választási plakátjait.(Nszab, 3. old., NSZ 3. old.)

Kettős állampolgárság: a vita a MÁÉRT-ülésen folytatódik

Ma ülésezik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). A tanácskozás fő témája várhatóan a kettős állampolgárságról szóló népszavazás és a határon túli magyarok támogatása lesz. Somogyi Ferenc külügyminiszter nemrég arról beszélt, hogy a kormány olyan koncepciót dolgoz ki, amely a népszavazás eredményétől függetlenül szolgálja a határon túli magyarok boldogulását a szülőföldjükön. Az SZDSZ országos tanácsának elnöke tegnap tárgyalt a referendumról Simon Gáborral, az MSZP választmányi elnökével. Pető Iván a magyar politikai erőviszonyok mellett nem tartja valószínűnek, hogy a parlament sikeres népszavazás esetén megoldhatná a kettős állampolgárság törvényi szabályozását. Simon Gábor kijelentette: a kormány a határon túli magyarok helyzetének javítása érdekében terjesztette elő a szülőföldprogramot. Hiller István szocialista pártelnök megerősítette, hogy az MSZP nemmel válaszol a népszavazáson feltett kérdésre. A politikus hangsúlyozta: a budapesti kormány külhoni magyar útlevelet, 20 milliárd forintos munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő támogatást, valamint szülőföldprogramot kínál a határon túli magyaroknak. Úgy véli, az új magyar nemzetpolitika elemei nagyban befolyásolják majd az embereket a következő hetekben. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke úgy fogalmazott: "szeretné, ha a MÁÉRT úgy érne ma véget, hogy a 23 millió román munkavállalóval való riogatáshoz hasonló, megalapozatlan, az emberekben félelmet keltő hang eltűnne a magyar közéletből". A mai MÁÉRT-ülésen a pártelnök képviseli a Fidesz álláspontját. Tőkés László nagyváradi református püspök szerint az otthon maradásra és az autonómiára is szavaznak, akik igenlő voksot adnak a referendumon. A püspök minimálprogramnak minősítette a szülőföldprogramot. Úgy véli, "537 milliárd forintos többletkiadással riogatni a magyar választópolgárokat olyan otromba dolog, mint a 23 millió munkavállaló bevetése". Az RMDSZ szintén az igent támogatja a népszavazáson. Markó Béla pártelnök ugyanakkor "jónak, de kissé megkésettnek" minősítette a külhoni magyar útlevél bevezetését. A Magyarok Világszövetsége viszont jogi abszurdumnak tekinti a külhoni magyar útlevél fogalmát. Patrubány Miklós elnök szerint a kettős állampolgárság hatására évente százezer ember bevándorlásával lehet számolni. A BM becslései szerint a kedvezményes honosítás bevezetése után 2005-ben közel másfél millióan kérik majd a magyar igazolványt. Vojnik Mária egészségügyi államtitkára elmondta: tárcájának számításai szerint 94,8 milliárd forinttal terheli majd meg a jelenleg 1306 milliárd forintos egészségügyi költségvetést, ha még 750 ezren veszik igénybe a magyar egészségügyi szolgáltatásokat. (NSZ 1., 9. old., Nszab. 7. old., NG 3. old.)

Egyforintos kormányjavaslat a kettős állampolgárság helyett

Mást és többet adunk a határon túli magyaroknak - jelentette be a tegnapi kormányülést követően Hiller István. A határon túli magyarság a nemzet szerves része, ebből kiindulva egyedülálló és kivételes státust teremtünk a határon túli magyarság számára - mondta a kulturális miniszter. Gyurcsány Ferenc kormányfő felkérte Petrétei József igazságügyi minisztert, teremtse meg a lehetőségét annak, hogy a külhoni magyaroknak olyan útlevelet vezessenek be, amellyel akadálytalanul beléphetnek Magyarországra. Draskovics Tibor pénzügyminisztertől azt kérte, alkosson törvényjavaslatot a Szülőföld-alapról. Ez egymilliárd forinttal indulna, a közhasznúság szabályai szerint bárki befizethet, a kormány minden forinthoz hozzátesz még egyet. Az alapot egy kuratórium felügyeli, melynek vezetője a miniszterelnök lesz. A tagok felét a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), felét a kormány delegálja. Kóka János gazdasági miniszternek egy húszmilliárd forintos, határon túli magyar vállalkozókat segítő gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési program feltételeit kell megteremtenie. A kormány nemzetpolitikai programját pénteken a MÁÉRT tagjai is megvitatják. Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára hangsúlyozta: a kettős állampolgárság bevezetése az eddig kiadott 800 ezer magyarigazolvány tulajdonosával számolva 537 milliárd forint többletköltséget jelentene a büdzsének. Ez az összeg sokkszerű hatást gyakorolna az államháztartásra, nehezen kezelhető helyzetet eredményezne a többi közt a lakás- és munkaerőpiacon. A kormány a következő két hétben mintegy 50 millió forintot költ arra, hogy a lakossággal megismertesse a kettős állampolgárság bevezetésének következményeit. (Nszab. 1., 6. old., NSZ 1., 3. old., VG 5. old.)

Új gazdaságfejlesztési hitelprogram

Új gazdaságfejlesztési hitelprogramot fogadott el a kormány - jelentette be Kóka János gazdasági miniszter. A gazdaság fejlesztését szolgáló program keretében 80 milliárd forintra pályázhatnak az önkormányzatok, a kisvállalkozások és a régiók. Az három elemből álló programnak köszönhetően az önkormányzatok nagyon kedvező feltételekkel finanszírozhatják azokat a fejlesztéseket, amelyekhez csak később tudják lehívni az európai uniós forrásokat. A csomag második eleme a fedezeti gondokkal küzdő kis-, közép- és mikrovállalkozások számára nyújt kedvezményes hitelkeretet, a regionális fejlesztési hitel pedig a helyi kis-és középvállalkozói közösségeket segíti hozzá a vállalkozási együttműködéshez, így a cégek európai uniós felkészüléséhez. (VG 5. old., NG 3. old., Nszab, 6. old., NSZ 3. old.)