BELPOLITIKA

Az államfő visszaküldte a jegybanktörvényt a parlamentnek

Mádl Ferenc köztársasági elnök tegnap megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a jegybanktörvény módosítását. A jogszabályt múlt hétfőn szavazta meg a parlament, majd a kormányoldal sürgősségi elbírálást kért az államfőtől. A módosított jogszabály értelmében a monetáris tanács tagjainak száma 9-ről ideiglenesen 13-ra emelkedne, majd a két alelnök mandátumának lejártakor 11-re csökkenne. Ezt követően csak egy alelnök vehetne részt a testület munkájában, további négy tagot az MNB elnöke, ötöt a kormányfő jelölne. Jelenleg csak a jegybank elnöke jelöl, a kormányfőnek mindössze egyetértési joga van. A köztársasági elnök úgy találta: az új jegybanktörvény ellentétes deklarált céljával, a jegybank függetlenségének és hatékonyságának növelésével, mert erősíti a mindenkori miniszterelnök befolyását a monetáris tanács tagjainak kinevezésében. Az államfő különösen aggályosnak tartotta, hogy a törvény lehetőséget teremtene a testület egyszerre, aránytalanul sok új taggal történő kiegészítésére. Az európai közösségi jogban is érvényesülő elv ugyanis, hogy a független testületek tagjait a lehetőség szerint több lépcsőben, politikai ciklusokon átívelve nevezzék ki - véli Mádl, aki nem értett egyet azzal sem, hogy a törvény szerint a jövőben a Magyar Nemzeti Bank alelnökei közül csupán egy legyen felelős a monetáris politikáért, hiszen az alkotmány és a jegybanktörvény az MNB egésze számára írja elő a monetáris politika meghatározásának feladatát. A Magyar Nemzeti Bank üdvözli, hogy a köztársasági elnök egyértelműen állást foglalt a jegybank függetlenségének védelmében. Göndör István szocialista képviselő, a törvényjavaslat egyik előterjesztője sajnálja, hogy a köztársasági elnök visszaküldte a jogszabályt. Hozzátette: ugyanakkor pozitívnak tartja, hogy Mádl Ferenc nem az Alkotmánybíróságnak, hanem az Országgyűlésnek küldte vissza a jegybanktörvényt. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva elképzelhetőnek tartotta, hogy a csütörtöki házbizottsági ülésen napirendre tűzik a kérdést. A házelnök reményei szerint még ebben az évben sor kerül a javaslat ismételt záró vitájára és záró szavazására.(Nszab, 6. old., NSZ 3. old., NG 3. old., VG 5. old.)

A miniszterelnök két nemmel szavaz

Gyurcsány Ferenc azt javasolja a magyar állampolgároknak, hogy szavazzanak a december 5-i népszavazás mindkét kérdésére nemmel. Én elmegyek a népszavazásra, és nemmel szavazok, nemmel az egészségügy tönkretételére, nemmel a kettős állampolgárságra, a nemzetegyesítésre hivatkozó nemzetmegosztásra - mondta tegnap a miniszterelnök az MSZP-székházában tartott sajtótájékoztatóján. A helyszín kiválasztása nyilvánvalóan nem volt véletlen: az ellenzék az utóbbi időszakban rendszeresen bírálta a kormányt azért, hogy a referendum kampányában állást foglal, erre ugyanis - véleményük szerint - a választójogi törvény értelmében a kabinetnek nincs joga, csak a pártoknak és más közszereplőknek. A kormányfő tegnap azt mondta: MSZP-tagként, a párt székházában joga van kifejteni véleményét. Hozzátette: várja a Magyar Nemzet azon lapszámát, amelyben Mádl Ferenc államfőt bírálják, mert igen szavazatra buzdított. Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktor azért tartja magát távol a kettős állampolgárságra vonatkozó nyilvános vitától, mert egyfelől tudja, hogy a kérdésekre nincs jó válasz, másfelől nem igazi demokrata, máskülönben kész volna megküzdeni igazáért. Hangsúlyozta: azzal, hogy a nemzeti radikálisok kivitték az utcára ezt a kérdést, elvetették a sulykot. Mert bizonyos kérdéseket, mint a halálbüntetés visszaállítását, nem lehet kivinni az utcára - mondta a kormányfő, aki szerint ez a népszavazás a demokrácia elleni kihívás. Nemmel kell szavazni, mert nem lehet tudni az igen következményeit. Nincs ugyanis egyetlen hitelesnek mondható tanulmány, amely felmérné az igen hatását - hangsúlyozta a miniszterelnök. Nemmel kell szavazni azért is, mert a Fideszt csak a hatalom visszaszerzése motiválja az igenek támogatásában, és ezért nem átallották az egész nemzetet tőrbe csalni. És nemmel kell szavazni azért, mert bátor, aki nem populista, és azért is, mert a hazafiság nem egyenlő a nacionalizmussal - zárta beszédét a miniszterelnök.(Nszab, 1., 6. old., NSZ 1., 5. old.)

Növelte népszerűségét a köztársasági elnök

Egyre nagyobb Mádl Ferenc előnye a politikusok népszerűségi rangsorának élén. Az államfő a tavalyi és az idei évben is mindvégig szinte fej-fej mellett állt az első-második helyen Dávid Ibolyával, az MDF elnökével, a Szonda Ipsos legfrissebb felmérése szerint viszont most előnye 8 pontra nőtt, 63:55-ös aránnyal. A harmadik helyen Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter áll 52 ponttal, őt pedig Orbán Viktor Fidesz-elnök, Gyurcsány Ferenc kormányfő és Szili Katalin házelnök követi 51-51 ponttal. A lista végére a még kevéssé, mindössze 34 százalékos körben ismert gazdasági miniszter, Kóka János, Draskovics Tibor pénzügyminiszter, Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, Demszky Gábor főpolgármester és a Fidesz választmányi elnöke, Kövér László került. (Nszab. 7. old.)

A nyugdíjakat nyögi a költségvetés

A jövő évi 6,3 százalékos nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj 75 százalékának két részletben történő kifizetése adja a jövő évi költségvetési többletkiadások legnagyobb tételét, pontosan 157 milliárd forintot. Az intézkedés átlagosan 57 ezer forintot hoz majd egy nyugdíjasnak, a havi átlagos nyugdíj 3500 forinttal lesz magasabb, mint az idei, a nyugdíjak reálértéke a prognózisok szerint 3,7 százalékkal nő majd. Jövőre a nyugdíjba vonulók minimálnyugdíja 24 700 forint lesz, 1500 forinttal több az ideinél. (Nszab, 1., 7. old.)