BELPOLITIKA

Börtön kartellezésért?

A Btk. tavasszal várható módosításával bűncselekmény lehet a közbeszerzés során tanúsított kartellező magatartás. Soós László, az igazságügyi tárca főosztályvezetője elmondta: az új törvényi tényállás azt büntetné, aki a közbeszerzési pályázati eredmények befolyásolása érdekében olyan megállapodást köt vagy összehangolt magatartást tanúsít, amely az árak rögzítésére, illetve a piac felosztására szolgál. Az elképzelések szerint akár ötévi szabadságvesztés is lehetne a közbeszerzési kartellezés büntetési tétele. (VG 1. old.)

Drágul a fővárosi élet

Az inflációt meghaladó mértékben emelkedik jövőre több szolgáltatás tarifája Budapesten. A temetkezés várhatóan 6,1, a kéményseprés 6,9, a vízdíj 5,7, a szemétszállítás 9,4, a csatornadíj pedig 14,8 százalékkal drágul. A BKV 10-25 százalékos emelésről szóló javaslatot tett le az asztalra, és ezek közül várhatóan azt fogadják majd el, amely a januári 15 százalékos és a júliusi további 5 százalékos; drágítást tartalmazza. A Városháza idei utolsó, december 16-i ülésén dönt a jövő évi árakról (NSZ, 5. old.)

Szomszédok a kettős állampolgárság ellen

Az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak román állampolgárságukról, ez viszont a romániai magyar kisebbség létszámának radikális csökkenéséhez vezethet - a Népszabadság szerint a többi közt ezt tartalmazza Mircea Geoana román külügyminiszter levele, amelyet magyar kollégájának, Somogyi Ferencnek írt. Geoana, aki a hét végi romániai választások óta a legesélyesebb elnökjelölt, álláspontját megosztotta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) is. A miniszterelnök-jelölt jogi fortélynak nevezi a kettős állampolgárságról szóló népszavazási kérdést, és leszögezi: érvényes referendum esetén Románia az európai intézményekhez fordul. Geoana hangsúlyozza: a kisebbségek igényeinek egyedüli megoldása Románia 2007-re datált uniós csatlakozása. Eközben diplomáciai úton a szlovák kormány is jelezte: a kettős állampolgárság kiterjesztése esetén az Európai Uniónál tiltakozik. A bevezetendő jogintézmény ugyanis nemcsak a hatályos magyar-szlovák egyezményekkel, hanem az 1997-es európai állampolgársági egyezménnyel is ellentétes.(Nszab, 1., 6. old.)

Nyilvános ügynöklistákat akar a többség

Az állampárt titkosszolgálata valamennyi főcsoportfőnöksége által foglalkoztatott ügynökök teljes névsorát nyilvánosságra hozná a Népszabadság Online szavazóinak többsége, pontosan 54,4 százaléka. A napilap szájtján ugyanakkor a 7000 válaszadó negyede arra szavazott, hogy "unja az egész témát". A válaszadók 12,8 százaléka csak a belső elhárítás ügynökeinek listáját tenné nyilvánossá, 6,7 százalék szerint ehhez már túl késő. Csupán 2,5 százalék vélte azt, hogy egyetlen ügynök nevét sem szabadna nyilvánosságra hozni.(Nszab, 8. old.)