BELPOLITIKA

Adócsökkentési javaslatok az SZDSZ-től

Évi 3 millió forintos jövedelem alatt egységesen 18 százalékos, a fölött 34 százalékos szja-kulcsot javasol az SZDSZ - jelentette be a párt elnöke. Kuncze Gábor elmondta: az adózók 90 százalékát érintené a 18 százalékos adózási forma. A szabad demokraták ugyanakkor megszüntetnék az adókedvezményeket, mert ezeket jobban ki tudják használni a magasabb keresetűek, mint a rászorulók. Megvizsgálnák viszont a támogatások lehetőségét az 1,5 millió, illetve 2 millió forintos éves jövedelműek esetében. Az SZDSZ ismét javasolja a szabadon választható, egyszerűsített szja bevezetését. Ennek kulcsa 29 százalék lenne, ám itt minden jövedelem egyneműnek minősülne és semmilyen kedvezményt nem vehetne igénybe az adózó. A miniszterelnök ezzel szemben az egykulcsos adójavaslat ellen foglalt állást egy korábbi interjúban. Gyurcsány Ferenc a Magyar Rádiónak elmondta: nem tartja követendőnek a szlovákiai példát, mert a módosítás együtt jár az adókedvezmények megszüntetésével és a szociális ellátások szűkítésével. A szabad demokraták javaslata érintené az egyéni vállalkozókat, akik kikerülnének az szja-körből és a társas adózásra vonatkozó szabályok lennének érvényesek rájuk. A liberális párt azt is kezdeményezi, hogy az iparűzési adó 50 százaléka legyen levonható a társasági nyereségadó alapjából, de elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a nyereségadó egy része váltsa ki az iparűzési adót. Az SZDSZ a javaslatairól egyeztetésbe kezd az MSZP-vel. Tállai András, a Fidesz képviselője pedig közölte: pártja támogatja a koncepciót, ha az nem jár együtt a költségvetési hiány, az államadósság és az infláció növekedésével. (NSZ jan. 29., 5. old., Nszab. jan. 29., 14. old., MH jan. 29., 11. old.)

Bácskai Tamás is jelentett

Bácskai Tamás 1956. november 29. és 1961. augusztus 16. között bizonyíthatóan együttműködött a Kádár-éra titkosszolgálatával. Ez idő alatt nemcsak kollégáiról, hanem családtagjairól és azok barátairól is rendszeresen jelentett - írta szombati számában a Magyar Nemzet. A cikk szerint a közgazdász professzor Szabó István, majd Nagy Lajos fedőnéven dolgozott. A lap szerint Bácskai a többi közt javasolta, hogy Markos György dékánt váltsák le, Ádám György professzort pedig távolítsák el a Műegyetemről. A hír igaz, de sok minden a szövegkörnyezetéből kiragadva nem ugyanaz - nyilatkozta a neves kutató, hozzátéve, mulatságos dolognak tartja, hogy számos, vele kapcsolatos tény mellett a Magyar Nemzet azt nem említette meg, hogy korábban a lap szerkesztőbizottságának tagja volt, mint mondta, nem is rövid ideig. A történteket Bácskai Tamás azzal indokolta: az 1956. október 23-i tüntetésen és annak előkészületei során teljesen véletlenül, nagyon radikálisan jobboldali műegyetemi környezetbe került. Ott olyan erőteljes antiszemita jelszavak voltak, hogy úgy érezte, ez vissza fog menni valami olyan '44-es folyamatba, s arra a következtetésre jutott, hogy meg kell őrizni azt, ami van, mert életveszélyes helyzet alakul ki zsidók számára. Hozzátette: kiszolgáltatott helyzetben volt, mivel húga a forradalom után - férjével, a Nagy Imre köréhez tartozó Tánczos Gáborral - a romániai Snagovba került fogságba, a házaspár lánya pedig családjuknál maradt. Bácskai közölte: beszervezői érzékeltették vele családja miatti szorult helyzetét.(MN jan., 29., 1., 5. old., Nszab, jan., 31., 7. old., NSZ jan., 31., 4. old., MH jan., 31., 6. old.)

Változik a foglalkoztatási törvény

Jövő januártól átalakulhat a munkanélküli-ellátás a foglalkoztatási törvény tervezett módosításával - derül ki a Világgazdaság birtokába került koncepcióból.

Parlagfűirtás állami forintok nélkül

Idén az állam már nem támogatja a parlagfű elleni védekezést. A költségvetésben erre a célra mindössze 1,084 milliárd forint szerepel, ezt is az adófelajánlásokból várják. A parlagfű-mentesítést egyébként a népegészségügyi programot irányító volt egészségügyi miniszter, Kökény Mihály felügyeli. Tavaly egy tárcaközi bizottság látta el e feladatot, a testület azonban nem állt a helyzet magaslatán: a védekezésre megítélt 1,5 milliárd forintot ugyanis a költségvetési megszorításokkal 700 millió forintra csökkentették, ám ezt a szűkített keretet sem sikerült maradéktalanul felhasználni. A megmaradt 136 millió forintra január 31-ig lehet pályázni. Az elmúlt évtől bírsággal sújthatók a földjüket elhanyagoló gazdák. A növényvédelmi szolgálatok és az önkormányzatok éltek is a lehetőséggel, mintegy százezer hatósági eljárást indítottak és 63 millió forint bírságot szabtak ki.(Nszab, 8. old.)