BELPOLITIKA

Interneten a vagyonnyilatkozatok

Hétfőn éjfélig kellett leadniuk a parlamenti képviselőknek az aktuális, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat. Tegnap délutánig valamennyi érintett eleget tett e kötelezettségnek. A dokumentumok mától olvashatók a parlament honlapján.(Nszab, 8. old., MH 2. old., NSZ 4. old.)

Gyurcsány kinevezte a monetáris tanács új tagjait

A miniszterelnök Neményi Juditot, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársát, Bánfi Tamást, a Corvinus Egyetem tanárát, Csáki Csabát, a Corvinus Egyetem tanszékvezetőjét, az MTA rendes tagját, és Bihari Pétert, a 7 Sigma Kft vezetőjét jelöli a monetáris tanácsba. A korábbi sajtóinformációk alapján előbbi két szakember kinevezése nem meglepetés, ám utóbbiak nem kerültek szóba mint lehetséges tagok. Az új tagok Járai Zsigmond jegybankelnök, az MNB elnöke, Adamecz Péter, Auth Henrik, Szapáry György az MNB alelnökei, valamint Bihari Vilmos, Hardy Ilona, Kádár Béla, Kopits György és Oblath Gábor mellé csatlakoznak, így összesen 13 tagú lesz a testület. Járai a bővítés kapcsán közölte: véleménye szerint nincs szükség erre a lépésre, de ha mégis, azt jobb lett volna fokozatosan, az Európai Központi Bank javaslatával összhangban megvalósítani. Járai sérelmezte azt is, hogy a kormányfő a nyilvános bejelentés előtt mindössze egy órával tájékoztatta a jelöltek személyéről, noha többük kinevezésével nem értett egyet. Gyurcsány Ferenc a névsor ismertetése után közölte: Csákit kimondottan a reálszféra képviseletének erősítése miatt jelölte a testületbe. A piaci elemzők egyébként meglepetten fogadták Csáki és Bihari jelölését, de továbbra is arra számítanak, hogy a monetáris politikában nem várható irányváltás. Pintér András, az Inter-Európa Bank szakértője úgy vélte, élesebb vitákra lehet számítani, de nagyobb kamatvágások nem várhatóak. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint politikai húzásnak is tekinthető, hogy a jelölteknek nincs politikai kötődésük, szakmailag pedig mindannyian megfelelnek a feladatra. Hozzátette: a jelöltek között feltehetően nincs 'héja', de galamb sem. Az viszont említésre méltó, hogy Bihari Péter makroelemzéssel foglalkozó magáncége, a 7 Sigma Kft. szerepel a Reuters-előrejelzésben, amely februárra 50 bázispontos csökkentés valószínűsít. (NG 1., 3. old., Nszab, 1., 16. old., NSZ 1., 5. old., VG 1., 5. old.)

Eltérő mérések a pártok támogatottságáról

Az összes megkérdezett körében a decemberi 27 százalékról 31 százalékra bővült januárra a Fidesz tábora, míg a szocialistáké a decemberi 25 százalékról 28-ra - derül ki a Szonda Ipsos felméréséből. Az SZDSZ ebben a körben 3, az MDF és a MIÉP 2-2 százalékos támogatottságnak örvend. Ami a biztos szavazókat illeti: az MSZP decemberi 41 százalékos bázisa 40 százalékra apadt, míg a Fidesz 50 százalékos bázisa 48 százalékra fogyott. Az SZDSZ 4, az MDF és a MIÉP 3-3, a Centrum pedig 1 százaléknyi biztos szavazót tudhat maga mögött. A részvételi aktivitás igen lanyha, mindössze 51 százalék ígérte biztosra részvételét egy most vasárnap rendezendő parlamenti választáson. A közvélemény-kutató egyébként januártól új módszert alkalmaz: a kérdezőbiztosok laptopokkal járnak, és válaszadáskor a megkérdezettek felé fordítják a képernyőt. Azaz: a válaszadók titkosan, úgymond a választáshoz hasonlóan a fülke magányában fejezhetik ki pártpreferenciájukat. A Gallup adatai ugyanakkor a Fidesz előretörését mutatják: az összes választásra jogosult körében a legnagyobb ellenzéki párt 28, az MSZP 20, az MDF és az SZDSZ 2-2, a Centrum pedig 1 százalékot kapna, ha most lennének a választások. Ez azt jelenti, hogy az előző hónaphoz képest a Fidesz 3 százalékkal növelte népszerűségét, míg a szocialista párt ugyanennyit veszített belőle. A bizonytalan szavazók aránya 45 százalék. A pártot biztosan választók között még tetemesebb a különbség, a Fidesz előnye 17 százalék. Vagyis az ellenzéki párt 54, az MSZP pedig 37 százalékos támogatottságot szerzett. Az SZDSZ és az MDF 3-3, a Centrum 1 százalékon ál ebben a körben. A felmérés szerint nőtt azok aránya, akik szerint a kormányfő rosszul végzi munkáját. Míg decemberben a válaszadók 32 százaléka volt elégedetlen Gyurcsány Ferenc munkájával, addig januárban 41 százalék vélekedett így. A Tárki-Századvég felmérése szerint az összes választásra jogosult 30 százaléka szavazna a Fideszre és 28 százaléka az MSZP-re. A közvélemény-kutató adatai szerint a biztos pártválasztók 47 százaléka adná voksát a legnagyobb ellenzéki, és 39 százaléka a nagyobb kormánypártra.(Nszab, jan., 29., 1., 7. old., MN jan., 29., 1., 7. old., MH 3. old.)

Drágul az áram, indul a Fészekrakó program

Holnaptól a lakossági fogyasztóknak 4,3 százalékkal kell többet fizetniük az áramért, az éjszakai villamos energia ára pedig 9,8 százalékkal emelkedik. Ezzel párhuzamosan a támogatott gyógyszerek ára átlag 7,5 százalékkal nő, a hatósági áras postai szolgáltatásoknál 4,15 százalékos átlagos díjemelés lép életbe. Holnaptól indul a magas fiatalok lakáshoz jutását segítő Fészekrakó program, s további újdonság, hogy ezentúl szombaton nem kell majd a parkolásért fizetni Budapesten. (NG 1., 3. old., NSZ 4., 5. old.)