Az előzetes tervekkel ellentétben ma nem kerül a kormány elé a határon túli magyarok szülőföldön maradását ösztönző és az anyaországgal létesítendő kapcsolataik gazdagítását célzó Szülőföld-program. Korábban kiszivárgott hírek szerint a projekt pénzügyi hátterét a Magyarországon befizetett személyi jövedelemadóból felajánlott egy százalékokból teremtették volna meg, ezt az ötletet azonban elvetették, és december 31-ig újat dolgoznak ki. A Szülőföld-program része lenne az is, hogy Magyarország kiemelten kezelje a régióban való gazdasági terjeszkedést, a vállalkozások együttműködését és a szabadabb munkaerő-áramlást. A projektnek készül egy kulturális és egy oktatási része is. A könnyebb határátkelést elősegítendő felvetődött az úgynevezett külhoni útlevél bevezetése, amelyet a határon túli magyar anyanyelvű emberek igényelhetnének. Csakhogy ez ütközik a schengeni elvekkel, amely szerint a határátkelőkön csak kétféle kapu lehet: egy az uniós, és egy az unión kívüli polgárok számára.
A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) háttérszámításokat végzett, mennyivel terhelné meg a központi költségvetést a kettős állampolgárság. E szerint, ha a magyaroknak alanyi jogon járó kettős állampolgársággal élve viszonylag kevesen, mintegy százezren települnek át, az állampolgársággal járó egészségügyi, oktatási, szociális juttatások, valamint az áthozható nyugdíj együttesen évente mintegy 46,2 milliárd forint költségvetési kiadást jelent. A Korózs Lajos, a szociális kormányzat politikai államtitkára ismertette számítás szerint a 800 ezer magyarigazolvánnyal rendelkező határon túli magyar áttelepülésével számolva bizonyos juttatásokra - úgy mint a gyes, a gyed, a rokkantsági ellátás, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás - 161 milliárd forinttal kellene többet fordítani, míg a teljes többletköltség közel 540 milliárd forintra rúgna. Ami a munkaerő-piacot illeti: a kettős állampolgárság bevezetése a munkanélküliségi ráta növekedését és a foglalkoztatási szint csökkenését okozná, lenyomná a béreket, és akár 35-40 milliárd forinttal növelné a Munkaerő-piaci Alap kiadásait. A kormány az említett számokat kívánja felhasználni tájékoztató kampányában, amelyet a kettős állampolgárság elutasítása érdekében indítanak. Ebben a kampányban szó lesz arról, hogy a jelentős többletteher miatt lendületét vesztené az ország, ezért kell nemmel szavazni a december 5-i választáson. A kormány ugyanakkor nem mond le a határon túli magyarokról: igyekszik olyan javaslatokkal előállni, amelyek segítik az érintett emberek életét. A már említett Szülőföld-program mellett a kormány tervezi egy magyar alap, illetve egy kedvezményes hitelprogram elindítását is. (Nszab, 1., 6. old., NSZ 1., 8. old., VG 1., 4. old., NG 3. old.)
