Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A benyújtott javaslat alapján a törvénymódosítás egyetlen értelme, hogy a tagok visszalépjenek az állami rendszerbe - vélik a lapunknak nyilatkozó, de inkább a háttérben maradó szakértők. Az új szabályozásban a jelenleg működő modellhez képest ugyanis nincs újdonság. A csak jövő év közepén elkészülő egyéni számlákra, pontosabban személyekre bontott nyilvántartásba csak az egyéni járulékfizetések kerülnek, ami a majdan járó nyugdíj töredékét teszi csak ki - a járadék 75 százaléka a munkáltatók által fizetendő, jövőre nyugdíjadóra átkeresztelt járulékbevételből származik.
Vagyis alapjaiban nem befolyásolja majd az átlépés a nyugdíjfizetések filozófiáját. Ez persze csak addig igaz, amíg a nyugdíjalapba kerülő tagdíjakat az állam nem költi el - a törvény szerint legfeljebb az államadósság csökkentésére lehet azt felhasználni a nyugdíjkifizetéseken kívül. Azt ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ha a pénztártagok befizetéseit államadósság törlesztésére költi az állam - még ha csak az 1,38 ezer milliárd forint értékű állampapírt is -, akkor jóval többet kell a költségvetésből a nyugdíjkifizetésekre fordítani. Praktikusan ha a hárommillió pénztártag befizetései - teljesen mindegy, hogy miért - felszívódnak, nagyságrendileg ugyanakkora járulékból kell finanszírozni a demográfiai változást is figyelembe véve egyharmaddal több nyugdíjkiadást.
Mindennek tükrében persze sok értelme nincs az egyéni számlák előnyeit hangsúlyozni - hacsak az nem, hogy mindenki kiszámolhatja, mennyivel járult hozzá az államadósság csökkentéséhez. Ráadásul a portfóliók öröklésének szabályozása sem a klasszikus szabályok szerint alakul. A tervezet ugyanis minden jel szerint az örökölhetőség intézményével próbálja csökkenteni az özvegyi nyugdíjak generálta kiadásokat. A megtakarítást nem az elhunyt személy gyermekei öröklik: a befizetett összegből özvegyi járadékot kaphat a túlélő házastárs.
Azzal kapcsolatban, hogy jövőre a munkáltató által fizetett 24 százalékos tétel adó lesz és nem járulék, megoszlanak a szakértői reakciók. Azt már korábban rögzítette az Alkotmánybíróság, hogy a járulék befizetése és az ezért kapott szolgáltatás nincs közvetlen kapcsolatban - vagyis nem követelhető az ezzel arányos kifizetés. A módosítás révén azonban még ez a közvetett kapcsolat is megszűnik, elvileg akár autópályát is lehet majd építeni a nyugdíjadóból. A lehetőség ugyanakkor nem jelenti azt, hogy feltétlenül bizonytalan is lesz a járulékok felhasználása. Szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás elve a kormányra is vonatkozik, vagyis bármilyen jogcímen is kerül a nyugdíjalapba a befizetett adó, azt illik arra felhasználni.
Az ugyanakkor vitatéma maradhat, mennyiben sérti az alkotmányt az, hogy a pénztártagok teljesen ki lesznek zárva az állami nyugdíjazásból - pontosabban csak minimálnyugdíjat kapnak, ami ma 28,5 ezer forint. S ez nem adózási kérdés, vagyis az független az alkotmánybírák kezének megkötésétől. Alapvetően az átkeresztelés is sérti az alkotmányt: formálisan ugyanis egy új adó megjelenéséről van szó, márpedig a hatálybalépésig 40 napnak el kell telnie.
