Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt tíz évben több mint 90 százalékkal emelkedett az átlagos földár Magyarországon - közölte Harmati László, az FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgatója az FHB termőföldindexét bemutató sajtótájékoztatón. Az indexszámítás 2000-ben, száz ponttal indult, mára az értéke 190,2 pont.
Az uniós csatlakozás előtt - 2002-2003 között - az FHB termőföldindex nominálisan 35,1, reálértéken 15,5 százalék volt, ami évi 4,9 százalékos drágulást takart. A következő években, 2007-ig lelassult a földpiac, az index ekkor defláltan 8,2 százalékot mozdult, az évenkénti átlagos (fogyasztói árindexszel korrigált) 2,1 százalékos emelkedés mellett. Az időszak végén az index értéke 158-ra emelkedett. A 2007-től kezdődő periódusban az árak alakulását az állami földek értékesítése, a külföldiek termőföld-tulajdonszerzését akadályozó szabályokra vonatkozó spekulatív várakozások, illetve a területalapú támogatások (SAPS) emelése befolyásolta.
Tíz év alatt az átlagosnál jobban drágultak az Észak- és Dél-Alföld, valamint a Dél-Dunántúl termőföldjei. Közép- és Nyugat-Dunántúlon nagyjából az országos átlagnak megfelelően emelkedtek az árak, míg Közép- és Észak-Magyarországon a nominális stagnálás volt jellemző. Az átlagár régiónként és művelési áganként jelentősen eltér, a termőföld csaknem felét kitevő szántó hektáronkénti átlagára 576 ezer forint, a legdrágább és a legolcsóbb régiók között többszörös lehet a különbség. Az index készítésénél a jelentős torzulást okozó, spekulációs célú tranzakciókat kiszűrték. Az átminősítésre váró szántók hektáronkénti ára például az 50 millió forintot is elérte.
