Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén az első kilenc hónapban újabb mélypontra süllyedt a lakásépítés: 13 340 új lakás kapott használatbavételi engedélyt országszerte, ez 34 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Az építési engedélyek száma 37 százalékkal esett vissza - közölte a KSH. A folyamat tartósságára utal az építési engedélyek drámai fogyatkozása; a főváros a kivétel, itt az új engedélyek száma az év korábbi részében enyhén nőtt, illetve stagnált, mostanra azonban itt is 6 százalékos a csökkenés. Az ország nagy részében sokkal durvább a helyzet: a megyei jogú városokban 52 százalékos a visszaesés, a községekben 49 százalékkal, a többi városban 46 százalékkal kevesebb engedélyt adott ki az építési hatóság. Régiók szerint nézve a Közép-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön csaknem egyharmadára olvadt az engedélyek száma. Az új lakások száma a fővárosban csökkent a legkevésbé, 31 százalékkal, a megyei városokban csaknem 40 százalékkal kevesebb új lakást adtak át, mint egy évvel korábban, az Észak-Alföldön pedig csak feleannyi új lakás épült meg. A struktúra változatlan: a lakások felét értékesítési céllal, vállalkozói kezdeményezésre húzzák fel. Az építőipari vállalkozások szerepe a kivitelezésben kissé nőtt (79-ről 87 százalékra) és nagyobb lett az átlagos alapterület is (93 négyzetméter), ez a családi házak növekvő arányából adódik.
Az utolsó negyedév mindig tartogat meglepetéseket, de a trenden már valószínűleg nem változtat, így az év végére 20 ezer körül stabilizálódhat a használatbavételi engedélyek száma - mondta a Napi Gazdaságnak Farkas János, a KSH főosztályvezető-helyettese, aki a mostaninál valamivel jobb adatra számított. A főosztályvezető-helyettes a 2001-es támogatások bevezetése előtti helyzetre utalva kifejtette: egy időre érdemes megbarátkozni az évi 20 ezer körüli átadással, ennyit bír el túlpörgetett támogatások és adósságcsapdák nélkül az ország fizetőképessége, ehhez célszerű igazítani a következő évekre az építőipari, ingatlanfejlesztési kapacitásokat. Farkas úgy véli, korrekcióra szorul a hüvelykujjszabályként emlegetett évi 40 ezer, a teljes lakásállomány egy százalékát kitevő új lakás megépítését célzó elvárás, látható ugyanis, hogy ez nagyon messze esik a tényleges fizetőképességtől - nem mellesleg az egyszázalékos visszapótlási cél külföldön sem igen fordul elő.
A támogatások nélküli lakásépítést mélyen 20 ezer alá jelző várakozások szintén túlzóak - mutatott rá a KSH szakembere -, az engedélyek száma is nagyjából a 20 ezer körüli stabilizálódást vetíti előre. Egy átgondolt, a költségvetés számára nem túlzott terhet jelentő, a vásárlókat meggondolatlan elköteleződésbe nem hajszoló támogatási rendszerrel azonban a reális cél évi 30 ezer körül alakulhat - tette hozzá.
Állami támogatás nélkül a piac dönti el, mennyi új lakást vesz föl, ez látszik a jelenlegi adatokban - kommentálta a KSH-jelentést Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzője. Nincs olcsó hitel, a kamatkörnyezet sem javul, a vevők nem hitelképesek, így a 20 ezer körüli szám a realitás. A GKI idei prognózisa 21 ezer új lakásról szól, a jövő évi várakozásaikat is ennyire csökkentették a korábban várt 23-24 ezerről. Az előtakarékosság ösztönzésére lecsupaszított támogatási rendszer hatása csak három-négy év múlva emelheti 30 ezer fölé az új lakások számát, addig ez a volumen marad - hangsúlyozta Petz.
