Az építőipar rendbetételének fontos mozzanata volt tavaly tavasszal, amikor az akkori öt parlamenti párt egyhangúlag megszavazta az ágazat válságát kezelő intézkedéscsomagot, benne a teljesítési és jóteljesítési garanciák mértékének maximum két, illetve három százalékra csökkentését. A terv azonban terv maradt, az akkori kormány ugyanis nem látott lehetőséget a határozat gyakorlati megvalósítására.
Idén a közbeszerzési törvény (kbt) szeptembertől hatályos módosítása már öt-öt százalékban maximálta az építőipari kivitelezési szerződésekben foglalt teljesítési és jóteljesítési garanciák mértékét, azonban nem foglalkozott a már megkötött, de még le nem járt futamidejű biztosítékok kérdésével. Az építési vállalkozások tragikus pénzügyi helyzete miatt az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) számításokat végzett, hogy a kbt-módosítás időszakában a lekötött magas garanciák milyen pénzügyi terhet jelentenek - mondta a Napi Gazdaságnak Koji László, az ÉVOSZ alelnöke.
Felmérésük szerint a módosítás előtt megkötött, de még érvényben lévő szerződések korrigálásával, a jótállási, illetve a szavatossági fedezet öt-öt százalékra csökkentésével (vagy az eredeti elképzelés szerinti három és két százalékra csökkentésével) mintegy 70-130 milliárd forint kerülhetne vissza a nagyságrendileg kétezermilliárd forint kibocsátású ágazatba. Ez a 70-130 milliárd forint alkalmas lehetne az iparág legsúlyosabb problémáinak kezelésére, a finanszírozási források és a foglalkoztatás bővítésére, a lánctartozás csökkentésére - állítják az ÉVOSZ vezetői. A tapasztalatok szerint a megrendelők korábban sem használtak fel többet a lekötött biztosítékok 15-20 százalékánál, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tízéves statisztikáiból pedig kiderül, a jótállási és szavatossági garanciákból a szerződésekben lekötött összeg mindössze 0,2 százalékát érvényesítették átlagosan. Az ÉVOSZ ezért kezdeményezi, hogy a kbt-módosítás előtt kötött szerződésekben is érvényesítsék a csökkentett kötelezettségvállalást - hangsúlyozta Koji.
