Leginkább a részletek hiányolták a lapunk által megkérdezett energiapiaci szereplők a miniszterelnök tegnapi, a válságadóról szóló bejelentéséből. A lakossági árakat - sem a szabályozottság, sem a jelenlegi ármoratórium miatt - nem befolyásolhatja az új sarc, többek szerint azonban naivitás azt hinni, hogy a cégek benyelik a költségek növekedését. A szabad piacon az erős árverseny és alacsony árrés miatt ugyan nem teljes mértékben, de biztosan ügyfeleikre hárítják majd a szolgáltatók a pluszterhet. Ezzel tovább nőhet a hazai üzleti szféra magas energiaköltségek okozta versenyhátránya - vélik többen. A lakossági árra a versenyt fokozó, az ellátásbiztonsághoz és az árcsökkenéshez is hozzájáruló fejlesztések visszafogása lehet hatással. Nagy kérdés a piaci szereplők szerint az is, hogy a Mol Nyrt. vagy az MVM Zrt. milyen mértékben veszi majd ki a részét a befizetésből, nagysága alapján utóbbi például akár 10-20 milliárd forintot is "elvihetne" a szektorra kirótt 70 milliárdból.
Gazdaságpolitikai szempontból nem szerencsés, hogy a hajtóerőt jelentő ágazatok egy ponton más szektoroktól eltérően adózzanak, ez nem egyeztethető össze a versenysemlegesség elvével - mondta lapunknak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Szerinte az ármoratórium csak átmeneti megoldást jelent, a mostani problémák a következő években, a fogyasztók kárára törhetnek a felszínre. Az Elmű-Émász-csoport megérti, hogy a válság leküzdése mindenkitől áldozatot követel, abban bízik a társaság, hogy a terheket méltányosan és versenysemlegesen vezeti be a kormány, annak érdekében, hogy a továbbéléshez szükséges fejlesztések megvalósíthatók legyenek - fogalmazott lapunk kérdésére Boross Norbert, a csoport kommunikációs igazgatója.
