Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Hogyan értékelné a kormány szektorral kapcsolatos, eddig ismertté vált terveit?
- A kormány jelenleg a szektor állapotát méri fel, ennek érdekében egyeztetések kezdődtek az iparági szereplőkkel. A tárgyalások biztatóan indultak, a stílus egyértelműen különbözik a korábbi időszaktól, a pontos irányok ugyanakkor egyelőre nem rajzolódtak ki. Az nyilvánvaló, hogy az ország nehéz helyzetéből adódóan nagy forrásbővítésre nem számíthat a szektor. A gazdaságélénkítés kapcsán azonban érdemes végiggondolni, hogy az egészségügyi beruházások milyen hatással lehetnek az ország egészének növekedésére. Ehhez olyan szemléletre van szükség, amely nem csupán egy szükséges rosszként, költségtételként tekint az egészségügyre, hiszen elemzések szerint az iparág a GDP-termeléshez legalább annyival képes hozzájárulni, mint amennyi állami forrást igényel. Az egészségügyhöz köthető alkalmazottak száma - beleértve a beszállítókat és a kiszolgáló személyzetet is - több százezer embert jelent Magyarországon, jelezve az itteni járulékfizetés súlyát. A területről való forráskivonás a teljes gazdaság szempontjából üthet vissza.
- Milyen változtatásokra lenne szükség a finanszírozásban?
- Nyugat-Európában általános gyakorlat, hogy a gyógyászati segédeszközök finanszírozása a gyógyszerkassza harmadát teszi ki. Ha Magyarországon az utóbbi mintegy 300 milliárd forintot jelent, akkor a segédeszközöknél 100 és 75 milliárd forint között kellene alakulnia az összegnek, szemben az idei 45 milliárd forintos összeggel. A kórházak költségeinek jelentős részét a személyi kiadások teszik ki, ezt követik a közüzemi díjak, az eszközök és beruházások csupán 5-15 százalékot jelentenek. Ebből az következik, hogy az orvostechnikai eszközökön való spórolásnak csekély hatása van a teljes egészségügy helyzetére, a szakmát azonban ellehetetleníti. A szabályozási anomáliák miatt az idei keret is több annál, amit el lehetne költeni. A teljesítményvolumen-korlátból adódó csökkenő műtétszámok miatt kevesebb eszközre van szükségük a 40-50 milliárd forintos adóssággal küszködő kórházaknak. Nagy nehézséget jelentenek a fizetési feltételek is, nem ritka, hogy az intézmények fél, egy év alatt egyenlítik ki számláikat, sok esetben a késedelmi kamatokat sem tudják behajtani a vállalatok.
- Mit vár el a kormánytól elsődleges lépésként az iparág?
- A gyógyászati segédeszközök árait 2002 óta nem rendezték, ami a gyártók 60-80 százalékos alapanyaghányadát tekintve egy azonnali 25 százalékos áremelést indokolna, majd ezt követően lehetne rendezni a támogatási listákat. Emellett sürgősen át kellene gondolni a felírási szabályokat, a közgyógyellátást, a teljes támogatási rendszert. A mai - szocializmusból örökölt rendszer - nem alkalmas a problémák megoldására. Súlyos gond a gyógyászati segédeszközökre - a vényköteles gyógyszerekhez hasonlóan - kiterjesztett reklámtilalom, hiszen így a gyártók sem az orvosokkal, sem a betegekkel nem tudják megismertetni a korszerű termékeiket.
