Az áramszolgáltató szektor folyamatos beruházási kényszerben van az eszközök amortizációja miatt - mondta lapunknak Boross Norbert, az Elmű Nyrt. kommunikációs igazgatója. Az áramszolgáltatók nagyobb fejlesztései külső beruházásokhoz kapcsolódnak, ipartelepek, gyárak indulásához; a beruházási kedv szempontjából a fő probléma az a szabályozás, amely az elektromos hálózatok engedélyezési eljárásait minimum 9 hónapra nyújtotta. Hálózati beruházásoknak csak megfelelő megtérüléssel van értelmük, ehhez pedig az áramár meghatározásának új rendszerét is ki kell alakítani.
A gyógyszeripart alapvetően másként érintette a válság, mint egyéb iparágakat, itt ugyanis egy projekt 10-15 éves távlatra szól - közölte Rózsa Iván, a sanofi-aventis/Chinoin kommunikációs igazgatója. A válság miatti visszaesést a gyógyszergyártók elsősorban a vény nélküli készítmények piacán érzik, ez azonban nem módosítja a beruházási döntéseket. Utóbbiak az adott ország piaci helyzetével, beruházási klímájával állnak kapcsolatban, e tekintetben pedig még mindig válságban van Magyarország - fogalmazott Rózsa. Az utóbbi években csökkenő tendenciát mutatnak a társaság beruházásai, és nem látszik, mikor indulhatnak növekedésnek. A sanofi-aventis hazai egysége egyedülálló abból a szempontból, hogy itt a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés komplex rendszere működik, a célpontok meghatározásától a logisztikáig. A vállalatcsoporton belül az egyes országok egységei versenyeznek az innovációs projektekért, itt pedig Magyarország hátrányba került, a szektort terhelő extra adók ugyanis több tíz milliárdot visznek el. A jövőkép akkor lenne kedvező, ha továbbra is le lehetne írni az extra adóterheket a k+f beruházásokból, ha transzparens pályázatok születnének, amelyek során lehetőség nyílna a nagyobb gyártók és a kkv-szektor, illetve az egyetemek és kutatóhelyek együttműködésére. A transzparencia kiemelten fontos a gyógyszerbefogadások területén is.
Magyarország előkelő helyen áll a régióban a Bosch-beruházások szempontjából, ezek 2009-ben elérték a 14 milliárd forintot - mondta lapunknak Ficzere Ferenc, a Bosch-csoport regionális kommunikációs igazgatója. Idén júniusban indult el a miskolci Robert Bosch Energy and Body System Kft. bővítése egy 6,5 milliárd forintos beruházás keretén belül; 2011-re összesen 1000 új munkavállalóval számol a gyár a térségben. A Boschnál kiemelt terület a k+f: 2012-ig 9 milliárd forint értékű beruházásra kötelezte el magát, ami 200 új munkahelyet hoz majd létre a budapesti autóipari k+f-ben.
Tavaly a válság miatt erősen visszafogta beruházásait a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. - tudtuk meg Gulya Géza gazdasági vezérigazgató-helyettestől -, a 2009 második félévétől helyreállt jövedelmezőség azonban már normál szintű beruházási aktivitást tesz lehetővé. Az idei beruházási tervek 1,47 milliárd forintról szólnak, jövőre és 2012-ben pedig az évi 1,8-1,9 milliárd forintos amortizációt 20-30 százalékkal meghaladó beruházási volument tervez a társaság; ezek főleg a magasabb feldolgozottságú termékek súlyát növelik, az összkapacitás változatlan marad. A forrás elsősorban saját erő, de éves átlagban 300-500 millió forint beruházási hitelt is bevonna a vállalat. A pályázati lehetőségek Gulya szerint szűkösek, a nemrég kiírt nagyvállalati technológiai fejlesztési pályázat például legfeljebb 15 százalékos árbevétel-csökkenést enged meg 2009-re, a válság miatt azonban a MAL ennél többet szenvedett el. A MAL magyar tulajdonú nagyvállalat, amely mintegy ezer főt foglalkoztat és legalább ugyanennyi beszállítói munkahely kapcsolódik hozzá. Ennek ellenére minimális támogatást kap, itt szemléletváltást tart szükségesnek a vezérigazgató-helyettes. Véleménye szerint a magyar tulajdonú nagyvállalati struktúra szinte teljesen hiányzik, pedig GDP- és adóhatását tekintve nagyon jelentős e vállalatok súlya.
Tavaly az Esztergomban készülő új Swift gyártásához szükséges technológiai beruházás 233 millió eurós költségét a Magyar Suzuki Zrt. anyavállalata állta - tudtuk meg Ruska Viktória vállalati kommunikációs vezetőtől. Az idei év a sorozatgyártás kezdete után az új modell forgalmazásáról szól, az értékesítés ősszel kezdődik. Az esztergomi gyárban néhány évente követik egymást az új modellek, ezért jövőre nem várható újdonság. Gyártási tervszám jövőre még nincs, mint ahogy a beruházási összeg sem publikus - tette hozzá a kommunikációs vezető.
A Magyar Telekom fejlesztésre és korszerűsítésre fordított beruházásainak összege csoportszinten 101,9 milliárd forint volt 2009-ben, 2010 első félévben pedig 36,2 milliárd forintot tett ki - tudtuk meg a Magyar Telekom pr-igazgatóságától. A társaság a különböző negatív hatások - például egyes kormányzati döntések - miatt mérsékli az idei CAPEX (beruházási) célkitűzéseit, így 2010-re jelenleg körülbelül 10 százalékkal terveznek kevesebbet a tavalyinál. Az új generációs optikai és kábelhálózat 40 milliárd forintos középtávú beruházási tervén belül a Magyar Telekom 2010-ben 5 milliárd forint beruházást tervez, emellett folytatja a szélessávú mobilinternet lefedettségének bővítését. A Magyar Telekom minden évben többet ruház be, mint amennyi osztalékot kifizet - tették hozzá, 2011-re vonatkozó beruházási előrejelzést viszont még nem adtak a cégnél.
Tavaly az Electrolux Lehel Kft. 4,9 milliárd forintot fordított beruházásokra, idén ez 5,5 milliárd forint lesz - mondta lapunknak Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója, az Electrolux kelet-közép-európai holdingvezetője. A beruházások a jászberényi hűtőgépgyárban a fagyasztóládák energiacsökkentését, az egységes dizájn bevezetését, a beépíthető termékek fejlesztését célozzák meg, ugyanott a porszívógyárban a termékek fejlesztésére irányulnak. Az Electrolux nyíregyházi hűtőgépgyárában is a termékfejlesztésre koncentrálnak, mivel a modellek 60 százalékát lecserélik, a maradék beruházások pedig az új gépek, berendezések beállítását, valamint a gyártás energiacsökkentését szolgálják.
