Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pincészetek, borászatok fejlesztése valószínűleg nem véletlenül ritka jelenség. A hitelintézetek többsége ugyanis nem kevéssé látja kockázatosnak ezt a területet.
A Volksbank szerint fontos, hogy a borászok jól becsüljék meg a piac felvevőképességét, és azok a borászok, akik nem maguk termelik a szőlőt, hanem a vásárolt szőlőt dolgozzák fel, megfelelő mennyiségben vásároljanak. Túlvásárlás esetén a költségek megtérülése és a fizetőképesség is veszélybe kerülhet. A szőlőt vásárló borászoknak év végig merülnek fel a legnagyobb költségeik is, ezért időben be kell nyújtaniuk finanszírozási igényüket a bank felé. A Budapest Banknál lapunk érdeklődésére korábban (Napi, 2010. május 28.) úgy fogalmaztak: jelenleg az élelmiszeriparon belül a legnehezebb helyzetben a többletkapacitás kihasználása miatt a malomipari tevékenységet folytató cégek vannak, továbbá azok a borászatok, amelyek nem rendelkeznek palackozókapacitással, így készletüket folyó borként értékesítik, de nincsenek könnyű helyzetben a palackozott bort értékesítő vállalkozások sem. Az OTP-nél azt gondolják, hogy a borászat (csakúgy, mint a konzervipar) ár- és piaci problémákkal néz szembe, a legnagyobb magyar bank ezért nem is folytat akvizíciós tevékenységet ebben a szektorban. A Raiffeisen szerint a borászat specialitása finanszírozási szempontból az, hogy erőteljesen függ a vevőkörtől és a cég piaci alkuerejétől. Kizárólag a Commerzbank kezeli különösen preferált területként a borászatokat. Úgy látják ugyanis, hogy az elmúlt években egyre több nagy borászat tudta termékeit külföldön is bevezetni. Persze a Commerz üzletpolitikájának megfelelően általában a nagyobb és diverzifikált tevékenységet folytató élelmiszer-ipari cégeket finanszírozza, ráadásul itt sem titkolták: az különösen vonzó, hogy egyre több a különféle elnyert támogatásokhoz kapcsolódó előfinanszírozási és kiegészítő finanszírozás nyújtása iránti igény.
