Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szakértők szerint a jegybanki kamatcsökkentési ciklusban bekövetkező szünet növelheti a betéteknél az átlagos lekötési időt. Az MNB következetes kamatcsökkentési politikája érthető módon arra sarkallta a pénzintézeteket, hogy betéti akcióikat lehetőleg rövid távra hirdessék meg - állították az OTP-nél. A Raiffeisennél úgy látják, hogy a betétlekötések futamideje átlagban továbbra is 3-6 hónap, sem a kamatcsökkentések, sem azok elmaradása hatására nem tapasztalható számottevő átrendeződés. Az Ersténél a lakossági ügyfelek által elhelyezett bankbetétek futamideje már korábban a hosszabb (hathavi vagy azt meghaladó) futamidők felé rendeződött át. Ez azonban a hitelintézet szerint tudatos átstrukturálás volt (a bank ezekre a távokra ajánlott akciós kamatot). Horváth István, a K&H befektetési igazgatója is azt gondolja, hogy a futamidő hosszát leginkább maguk a bankok alakíthatják.
A hitelintézetek különböző kondícióikat, üzletpolitikájukat saját várakozásaiknak megfelelően szabják meg. Erre az is hat, milyen lépéseket várnak a jegybanktól. Nemcsak a kamat, hanem a felár alakulását is befolyásolhatja a kamatszint. Verseny esetén jellemzően fordított módon: a kamatcsökkentési időszakban nem olvad a spread, az átmeneti szünet azonban annak mérséklését indukálja.
A hitelkamat és a forrásköltségek közötti spreadet a lakáshiteleknél az idei második negyedévben a bankok mintegy harmada csökkentette, a következő félévben azonban már alig kerül sor ilyen lépésre - derül ki a jegybanknak a pénzintézetek hitelezési gyakorlatáról készített felméréséből. A fogyasztási kölcsönöknél ugyanakkor folytatódik az enyhítés, sőt a kamatszint alapján még bőven volna erre tér. A kockázatosabb hiteleknél alkalmazott prémiumnál idén egyik kategóriában sem volt csökkentés, de legalább emelés sem. Erre a következő időszakban sem kell számítani. A vállalatoknál - a hitelezési vezetők nyilatkozatai alapján - a kis- és mikrovállalatoknál sem emelkedik már tovább a kamatfelár (az első félévben szigorítottak a bankok). A nagy- és közepes vállalatoknál is stagnálásról lehet beszélni. Azzal a különbséggel, hogy számukra az év eddig összességében legfeljebb igen csekély szigorítást hozott.
