Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MKB Bank elemzője, Kondrát Zsolt a Reutersnak nyilatkozva úgy vélte, hogy az euró jegyzése a pénteki 282-es szintekről könnyedén 290 fölé emelkedhet a hét elején, ám a forint gyengülésének mértéke a világpiaci hangulat függvénye, így akár ennél nagyobb mértékű is lehet. Kondrát szerint egy nagyarányú forintgyengülés miatt akár a jegybank - piacok által elvárt - kamattartási tervei is dugába dőlhetnek. Az MKB elemzője szerint amennyiben az euró 300 forint közelébe drágul a hétfői kamatdöntő ülés előtt és akár további forintgyengülés sem elképzelhetetlen a piaci reakciók alapján, úgy a Nemzeti Bank monetáris tanácsa növelheti is az irányadó rátát.
Az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások zátonyra futása kapcsán a közelmúltban kialakult romániai helyzetre emlékeztetett a K&H elemzője, Barcza György, aki szerint a legfontosabb kérdés a piacok számára most az lehet, hogy a kormány milyen deficitcélt irányoz elő jövő évre, hiszen az idei 3,8 százalékos tervhez mindenképpen ragaszkodni kell (az IMF végső döntésétől függetlenül is). Barcza arra is felhívta a figyelmet, hogy bár Magyarország az elmúlt időszakban képes volt a piacról finanszírozni a költségvetési igényeit a devizaalapú kötvények kibocsátása révén, ám a jelenlegi helyzetben ennek költségei megnőhetnek, ami még szorosabb költségvetési fegyelmet követel meg a kormány részéről.
Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője lapunknak elmondta: az októberben lejáró IMF program meghosszabbítása és 2011-től történő megújítása fontos finanszírozási tartalék Magyarország számára, tekintve a magyar államadósság kiugróan alacsony futamidejét és a továbbra is bizonytalan nemzetközi pénzügyi környezetet. Ő úgy gondolja, a megállapodás jelentene biztosítékot a költségvetési fegyelem fenntartására is. A megállapodás hiánya pedig a kockázati prémiumok megugrása mellett az EU-tól érkező kohéziós támogatások felfüggesztését is magával vonhatja, amely fontos gazdaságfejlesztési forrás az állam számára. Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzői osztályának vezetője emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2004 óta áll a túlzott deficit eljárás alatt, és kétszer már kapott haladékot a teljesítésre, ami példátlan az unióban. Hozzátette: azért sem indokolt a háromszázalékos kritérium teljesítésének elhalasztása, mert Magyarország már túljutott a recesszión.
