Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nemcsak a klasszikus elemekkel lehetne az adóalapot szélesíteni és az adóbevételeket növelni, a minimálbér megadóztatása, a gazdaság élénkítése vagy új adók bevezetése mellett ugyanis új befektetőket lehetne Magyarországra csábítani, s itt nem feltétlenül a gyártóbázist ide hozó, alacsony szakértelmű munkaerőt igénylő vállalatokra kell gondolni. Magyarországon megvannak annak alapjai, hogy megfelelő helyszínné váljék a holdingok és pénzügyi befektetők számára. Nem arra kell gondolni, hogy Magyarország versenytársa lehet a nagy pénzügyi és holdingközpontoknak, mint Luxemburg, Hollandia vagy akár Málta - mondta Torma Levente, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértője, aki szerint ugyanakkor arra jó esélye lehet az országnak, hogy a régióban meghatározó szerepet töltsön be.
Ehhez ugyanakkor elengedhetetlenek olyan "apróságok", mint az országkockázat csökkentése vagy az állandóságot biztosító jogszabályi környezet megteremtése. Előbbi nemcsak a magas kamatfelárak miatt jelent problémát, a 2008 második fele óta napjainkig eltelt időszakban ugyanis annyit romlott az ország megítélése, hogy több multinacionális vállalat is a távozás mellett döntött és számos szolgáltató és befektető gondolkodott a kivonuláson.
Több éven keresztül tudatosan kerültek az adórendszerbe olyan szabályozások, amelyek vonzóvá tették Magyarországot a holdingok és pénzügyi befektetések számára, ám a közelmúltban bekövetkező jogszabályi változások ezzel ellentétes üzenetet is tartalmaztak. Ebbe a körbe tartozik Torma szerint a forrásadó visszaállítása. Sok bevételt nem hoz majd ez az adó, mivel könnyű kijátszani, ám a szabályozás azt üzeni, hogy az ország letért arról a pályáról, amely rugalmas környezetet biztosít a külföldi befektetőknek. Pedig az annak idején a "külföldön tevékenységet végzők" részére kialakított szabályozás révén éves szinten 30 milliárd forint társasági adót fizettek be a cégek a költségvetésbe, ami csaknem annyi, mint amennyit a vagyonadó bevezetésétől várt a költségvetés. Jelenleg kifejezetten vonzóak a rendszerben rejlő kedvezmények között a kamatbevételekre, a bejelentett részesedés árfolyamnyereségére vonatkozó adóalap-csökkentés lehetősége vagy a kutatás-fejlesztést, illetve filmgyártást támogató passzusok.
Számos elem ugyanakkor kifejezetten hátráltatja azt, hogy még többen hozzák befektetéseiket Magyarországra. Ilyen, kifejezetten kelet-európai sajátosság például, hogy a hatóságok által megkövetelt adminisztrációs elemek elmulasztása súlyos érdeksérelmet eredményez. Tipikusan ide tartozik, hogy a bejelentett részesedés csak akkor lehet kedvezményes adózású, ha azt a szerzést követő 30 napos jogvesztő határidő alatt bejelentik.
Sok cég számára az is érthetetlen, miért kell horribilis - akár tízmilliós nagyságrendű - összegeket kifizetni egy ügylethez kapcsolódó feltételes adómegállapításért vagy a transzferárakhoz kapcsolódó előzetes ármegállapításért (ez utóbbit az eljárási díj irreálisan magas mértéke miatt szinte egyáltalán nem használják a cégek). Sokba kerülnek az adóhatóság által megkövetelt hiteles fordítások is.
Az üzletág-átruházást - ami viszonylag egyszerű ügylet kellene legyen - eltérően kezeli a számviteli, az áfa-, a társaságiadó- és a társasági törvény is. Ezek a hiányosságok azért bosszantóak, mert a stabil és kiszámítható jogszabályok és az ügyfélbarát adminisztráció többet jelent az adókulcsok csökkentésénél is - mondta a szakértő.
