Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kereskedelmi bankoknál nyilvántartott hitelállomány nagyságának alakulása is arra utal, hogy a kereskedelem nincs éppen felszálló ágban. Tavaly év végén ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a 2008. decemberinél több mint húsz százalékkal kevesebb, összesen 1034,4 milliárd forint kölcsön szerepelt a bankok könyveiben. Ez az első negyedév végére 1025 milliárd forint alá esett. Az előző évi 270 milliárd forintos apadás messze felülmúlja a többi ágazatnál tapasztalt átlagos visszaesést (erre persze részben magyarázat az is, hogy az MNB a kereskedelmet a gépjárműjavítással együtt tartja nyilván). Ez a helyzet azonban az idén megváltozott, akadnak a kereskedelemnél jóval nagyobb hitelcsökkenést produkáló ágazatok (meglepő módon ilyen például a gépipar, a pénzügyi, illetve a kommunikációs tevékenység is).
Persze a kereskedelemben dolgozókat aligha vigasztalja, hogy másutt esetleg még rosszabb. A csökkenés mértékét egyébként jól jelzi, hogy a kereskedelem részesedése a teljes banki kihelyezéseken belül 17-ről a múlt év végére 14,2 százalékra esett, az idei első negyedév végén pedig már csak 13,6 százalékot tett ki. Érdemes felidézni, hogy 2002 előtt a kereskedelem részesedése ezen a téren rendre meghaladta a 20 százalékot. A mostani csökkenés egyébként a deviza- és a forinthiteleket egyaránt érintette.
Az ágazatot persze nemcsak saját finanszírozásának karcsúsodása érintette kedvezőtlenül. Logikus lenne, hogy a csökkenő forgalomhoz csekélyebb finanszírozási hányad társuljon. A lakosság fogyasztási célú kölcsöneinek visszafogása alighanem sokkal erőteljesebben hat. A forint személyi hitelfelvétel havi értéke a válság előtti mintegy felére esett (pedig ez a hiteltípus a felfutóban lévőkhöz sorolható). A háztartások az idei első négy hónapban 61 milliárd forint nettó törlesztők voltak (ennyivel többet fizettek a bankoknak vissza, mint amennyit hitelként felvettek).
