Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sajtóhírek szerint az IMF-fel való egyeztetéseken a kabinet megpróbálja elérni, hogy elfogadják a magán-nyugdíjpénztári szektornak az államháztartás részévé átsorolását - az Eurostat korábban már elutasította azt az érvelést, hogy a magánnyugdíjpénztárak miatt létrejövő költségvetési hiány nem von el tőkét sehonnan, a pénztárakat egyértelműen a magánszektorba sorolta. A kritériumok teljesítéséhez szükséges hiányt 2009-ig évente csökkenő mértékben korrigálhatták az érintett kormányok a magánkasszákban elhelyezett összegekkel (ez a korrekció 2009-ben - utoljára - a vagyon 20 százalékát tette ki). Akad közgazdász, aki már régóta a magánkasszás rendszer felszámolása mellett érvel. Véleménye szerint ha a pénztárak felhalmozott vagyona visszaszállna az államra, az államadóság mintegy nyolc százalékkal csökkenne, s megszűnne az állam kamatfizetési kötelezettsége az államadósság ezen része után, ami a költségvetési hiányt további 0,6 százalékkal javítaná. Ezzel új értelmet nyerhetne Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bizottsági meghallgatások során tett kijelentése. A pénzügyekért is felelős tárcavezető azt hangoztatta, hogy a második Orbán-kormány két legfontosabb célja a magas államadósság és az államháztartási hiány csökkentése (Napi, 2010. május 26.). Nyilvánvaló, hogy az időközben elhangzott kormányzati cáfolatok ellenére, amelyek szerint a kabinet egyáltalán nem foglalkozott a magánnyugdíjrendszerrel, mindez hozzájárult ahhoz, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség élesen tiltakozzon az "államosítási" törekvések ellen (részletek a 7. oldalon).
Lapunk információi szerint egyébként ha a nemzetközi és a pénzügyi körök ellenállása nagyon markáns lesz, a kormányzathoz kötődő szakértők elképzelhetőnek tartanák, hogy a társadalombiztosítási nyugdíj újranyitásával legalább megcsapolják a magánkasszákat. Sólyom László köztársasági elnök, amikor az Alkotmánybírósághoz továbbította a magánnyugdíjpénztárak kötelező átalakulásáról szóló törvényt, maga is felvázolt egy ilyen szcenáriót. (Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a járadékszolgáltatás biztosítása érdekében valamilyen módon gondoskodni kellene a visszadobott jogszabály pótlásáról vagy átalakításáról.)
A jelenlegi pénz- és tőkepiaci zavarok vélhetően fogékonyabbá tehetnék a tagokat az átlépésre. Egy ilyen terv sikere ugyanakkor igen kétséges lehet, hiszen a tavalyi nyitás is csak az érdekeltek mintegy felét mozdította meg (akiknek életkoruk okán logikusabb lehetett volna a tb-t választani). Általános vélemény szerint azonban más lett volna a helyzet, ha 2009-ben nincs olyan hossz, ami az előző évi veszteségeket tulajdonképpen teljes egészében eltünteti a kasszáknál. A tagok bizalmát megrendítheti az is, hogy a pénztáraknál - mint az a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) friss adataiból kiderül - az idei első negyedévben mintegy félmilliárd forintos a működési veszteség, igaz, a befektetési tevékenységen elért profit 165 milliárd forintra rúg.
