Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország energiaigényét tekintve a tagállamok között a középmezőnyben foglalt helyet: 2008-ban az energiahordozók több mint 60 százaléka importból származott, 2009-ben ez az arány némileg csökkent, de így is meghatározó maradt. Az energiahordozó importárának alakulása tehát jelentősen befolyásolja a termékkör belföldi termelői- és fogyasztóiár-indexét is - állapította meg a KSH az elmúlt hat év folyamatait áttekintve. Az energiahordozók súlya a teljes importon belül ár- és volumennövekedés következtében 2005-ben ugrott jelentősen meg. Az energiaimporton belül a termékösszetétel 2008-ig volt stabil: a kőolaj és kőolajtermékek tették ki a forgalom 45-50 százalékát, a természetes és mesterséges gázok részesedése 35-40, a villamos energiáé pedig nyolc százalék körül ingadozott. 2009-ben a villamos energia aránya - az előbbi két termékkör rovására - 16 százalékra nőtt.
Az energiahordozók ármozgása - az utóbbi években tapasztalt nagy ingadozások miatt - forgalmi súlyát meghaladó mértékben hatott az importárszint és a cserearány változására is.
A villamos energia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás ágazat éves árindexei a jelentés szerint a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedtek. Azokban az években, amikor az energiatermelő ágazatok árszintje 20 százaléknál nagyobb mértékben nőtt, az energiaellátó ágazat árai szintén 12-18 százalék közötti növekedést értek el, de akkor is emelkedett a főként belföldre értékesítő, hatóságilag szabályozott ár, amikor az energiatermelés árszintje csökkent. Így összességében a vizsgált hat évben az energiatermelő ágazatokét is meghaladó mértékben (208 százalékra) emelkedett az árszint. A fogyasztói energiaárak minden évben nagyobb mértékben nőttek az inflációnál.
