Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar pénzügyi szektor kockázatai a 2008 szeptemberét követő fél évben tapasztalt rendkívüli helyzethez képest számottevően csökkentek, de szintjük továbbra is jellemzően jelentős vagy magas kategóriájú - derült ki a PSZÁF első ízben közzétett negyedéves kockázati jelentését ismertető háttérbeszélgetésen. Az idén az előző évet viszonylag jól átvészelő bankszektor portfóliója tovább romolhat, jövedelmezősége számottevően csökkenhet. A törlesztési gondokkal küzdő adósok számában ugyan nem vár jelentős további növekedést a felügyelet, de a korábban késedelmessé vált állomány érzékelhetően tovább romlik. Az újratárgyalt hitelek száma a PSZÁF adatai szerint 95 ezerre, állományi aránya 2,7 százalékra nőtt tavaly (az MNB öt százalék feletti arányt mutatott ki). Az eltérést az magyarázhatja, hogy a felügyeleti adatokból kiszűrik a "visszaesőket" - mondta lapunk kérdésére a kockázati jelentést bemutató Rácz István, a PSZÁF főosztályvezető-helyettese. A banki adóssegítő lépések nagyon sok bajba jutott esetében csak egészen rövid ideig hatnak, sokan az átalakított hiteleiket sem tudják rendben fizetni (további részletek a napi.hu-n.).
A becsült hitelveszteség tavaly a teljes állomány 3,5-4 százalékát érte el, ennek kétötödét fedezi az eddig képzett céltartalék. Bár ez az arány a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő, Farkas Ádám a PSZÁF elnöke (képünkön) megnyugtatóbbnak tartaná a 60-70 százalékos szintet. Úgy tűnik, a további leírásokat el is bírnák a bankok. A szektor tőkeellátottsága ugyanis az előírt szint 1,8-szeresére emelkedett 2009-ben (a korábbi években másfélszeres volt). Nem ilyen kedvező azonban a pénzügyi vállalkozások helyzete. Több tucatra tehető azon cégek száma, amelyek tőkepótlásra szorulnak.
Az idei kockázatok között szerepelnek a hazai sérülékenységi tényezők (költségvetési helyzet, a munkanélküliség és a GDP alakulása) és a globális bizalmi válság, amely korlátozhatja a gazdasági fellendülést és jelentősebb tőkepiaci korrekcióval fenyeget. Utóbbi pedig különösen amiatt okozhat gondot, hogy számos pénzügyi intézmény számait a tavalyi tőkepiaci fellendülés szépítette. Farkas külön kiemelte a magánnyugdíjpénztárakat, amelyek esetében a tőkepiac szárnyalása miatt lehetett sikeres év 2009. A magánkasszáknál azonban a rendszer kezdete óta az évi átlagos reálhozam továbbra is enyhén negatív. Az elnök ezért szükségesnek tartaná a költségszint további szigorítását. A pénztárak számára kedvező változást is javasol viszont a PSZÁF: az októbertől érvényes ötszázalékos devizakitettségi korlát ugyanis véleményük szerint jelenleg már nem indokolt. A jelentés szerint a magánkasszáknál az idén bevezetett, az inflációhoz igazodó hozamgarancia ugyan csökkenti a pénztártagok kedvezőtlen hozamteljesítményből fakadó kockázatát, a PSZÁF szerint növeli ugyanakkor a pénztári szolgáltatások rizikóját. Jelentős kockázatnak tartják azt is, hogy a magánpénztárak működési költségvetésében tavaly számottevő deficit alakult ki.
