Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyelőtti 200 milliárd után 2009-ben 162 milliárd forintra becsüli a Magyar Reklámszövetség a teljes magyar reklámtortát, amely tarifaáron számolva valamivel több mint 580 milliárd forintot jelent - mondta Skriba Judit, a szövetség ügyvezetésének tagja a Napi Gazdaság Célkeresztben a fogyasztó című reklám-média konferenciáján. Elmondta, hogy meglepő módon tavaly is nehéz volt összeszedni az adatokat, és leszögezte, hogy a reklámtortáról szóló jelentésekben levő számok csak azért eltérőek, mert az egyes szervezetek más-más metódus alapján számolnak.
Reklámszövetségi becslések szerint 16,5 százalékkal csökkent a tévé, 27 százalékkal a nyomtatott sajtó, 30 százalékkal a rádió és 29 százalékkal a közterület reklámbevétele. Növekedés mutatkozott viszont az internetes költéseknél és a mozinál. Összességében a teljes magyar médiapiac reklámbevétele majd 20 százalékkal esett.
A reklámtortából továbbra is a televízió szakítja ki a legnagyobb részt, a sajtó és a rádió veszített piaci pozíciójából, ahogyan a közterületi média is. Az adatok azonban némileg torzítanak, hiszen a reklámtorta jelentősen csökkent, ami azt is jelentheti, hogy a nagyobb piacvesztést mutató számok mögött kisebb pozícióvesztés húzódik. Skriba kitért arra is, hogy a 2008 előtti reklám-média aranyévek aligha térnek vissza a piacra. Nem lesz elég az év elején megkötni a szerződéseket és várni, hogy a bevételek teljesüljenek. Sokkal nagyobb munkát és sokkal több időt igényel a következő időszakban a hirdetők "behozása", és ez nem csak Magyarországon lesz így.
Skriba Judit a nemzetközi adatokat ismertetve elmondta, szinte mindenütt esett a reklámköltésből származó médiabevétel, egyedül Kína tudott felmutatni mintegy 12 százalékos növekedést. A magyar trendet támasztja alá, hogy Kelet- és Közép-Európában esett vissza világszinten leginkább a reklámpiac, itt 21 százalékos zuhanást mértek, míg az Egyesült Államokban 14 százalékos volt a csökkenés. Nyugat-Európában viszont kiegyensúlyozottabb volt a vállalatok büdzsévágása, itt "csak" 11 százalékot esett a piac. Az egész világon átlagosan 9 százalékos csökkenés volt tapasztalható. A jövőt illetően mindenütt további esést prognosztizálnak, csak az internet területén várnak egyöntetűen bevételnövekedést a piaci szereplők. Rónai Balázs, a Napi Gazdaság Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint Magyarországon a GDP várható stagnálása, enyhe csökkenése lényegében azt vetíti előre, hogy a reklámpiac is hasonlóan alakul a tavalyihoz. Úgy véli, nem lenne meglepő, ha a reklámtorta 2010-ben is 162 milliárd forint körül alakulna. Az online-reklámbevételek növekedése egyelőre a nyomtatott sajtó elől veszi el a forgalmat, ami azt jelenti, hogy 2010-re a sajtó a reklámtortából körülbelül 48 milliárd forinthoz jut. Hosszabb távon viszont az internet a tévépiacról is szippant el bevételeket. Ezzel Lukács Csilla, a Duna Tv kereskedelmi igazgatója nem értett egyet, szerinte a tévékben van annyi tartalék, hogy megőrizzék pozíciójukat. Olcsó és nagy elérést biztosító médium, amely a most felnövő korosztály számára is vezető információforrás marad. Szerinte a ma 35-40-es korosztály biztosan nem éri meg a televízió halálát.
