Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelentős átalakításokra lesz szükség a következő években, ha az Új Magyarország fejlesztési terv keretében még hozzáférhető források megfelelő elosztását szeretné elérni az ország - derül ki az AAM Consulting Gyorsítósáv IV. című tanulmányából. A 2007 óta tartó költségvetési periódusban összesen hétezermilliárd forint uniós támogatást használhat fel Magyarország, ebből 3600-nak már van helye, további 500 milliárd forint elkötésére pedig kötelezettséget vállalt az ország.
Sajnos ezek a források nem voltak elegendők arra, hogy akár egyetlen szektor is megerősödjék annyira, hogy a továbbiakban külső forrás nélkül is fennmaradhasson. A következő kormányra 2900 milliárd forint felhasználható forrás vár, ebből kellene megfelelő lépésekkel hozzájárulni a versenyképesség javításához, a foglalkoztatás bővítéséhez és a kereslet élénkítéséhez.
Utóbbi kiemelten fontos a tanulmány szerint, a recesszióból ugyanis csak a kereslet élénkítésével lehet kilábalni. Mivel az uniós források javarészt fejlesztésekre és beruházásokra használhatók fel a jelenlegi konstrukciókban, szükség lenne más módszerek alkalmazására is. Ezek egyike lehet a lakosság bevonása a források felhasználásába. Ez persze nem képzelhető el közvetlenül, hiszen arra nincs lehetőség, hogy magánszemélyek pályázzanak. Egy közvetítő szerv beiktatásával azonban kialakíthatók olyan programok, amelyek révén a lakosság forráshoz juthat. Tipikusan ilyen program lehet az energiatakarékossági beruházások támogatása, de akár képzési programok igénybevétele.
A lakosság bevonása több szempontból is hasznos lenne. A magánszemélyek javarészt ugyanis nem az importra támaszkodó beruházásokat valósítják meg (a vállalati fejlesztéseknél ez a helyzet), hanem elsősorban a belföldi keresletet élénkítik. Másrészt a lakosságnak nem kell közbeszerzési eljárásokat lefolytatnia, vagyis a megrendelés, kivitelezés sokkal gyorsabb és gördülékenyebb - a korrupció pedig alig jelenik meg a rendszerben.
A közvetítő szervezetek beiktatása önmagában is könnyebbé tenné a forráskiosztást. Főleg a sok apró, egyenként kis összegű programok megvalósításában lehet ez fontos, amit a mostani, állami közvetítők csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem képesek megoldani, a központi irányítású gépezetek ugyanis nem tudnak hatékonyan fellépni a kis ügyekben.
Márpedig a beindított projektek jelentős része ilyen közvetítőknél van. A leszerződött, de még felhasználásra váró költségeket figyelembe véve 68 százalékot tesz ki az állami és önkormányzati kedvezményezettek aránya. Vagyis a források kétharmadát az állam vagy az önkormányzatok osztják tovább.
