Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Átalakulhat a kelet-közép-európai cigarettapiac, ha az Európai Unió elfogadja a dohánytermékek adózására vonatkozó újabb szabályozást, amely a jelenlegi, legkedveltebb árkategóriában ezerszálanként számolt 64 euróról 90 euróra és dobozonként (a piaci átlagárra vetítve) 57 százalékról 60 százalékra növeli a közterhet (2014-ig fokozatosan, egyes országoknál derogációval 2018-ig). Legkorábban február 16-án, vagyis a jövő héten várható brüsszeli döntés az ügyben.
Az uniós jogszabálytervezet két piac erősödését hozhatja magával. Az egyik a Kelet-Közép-Európában mind népszerűbbé váló olcsó fogyasztási dohányok piaca - amelynek részesedése Magyarországon átlépte a 22 százalékot, s forgalma a szomszédos országokban is erősödő tendenciát mutat -, a másik a feketepiac. Komoróczki István, a magyar fogyasztási dohányok piacát vezető Imperial Tobacco Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok vezetője lapunknak elmondta, az uniós jövedékiadó-tervezet szerint várhatóan jelentős adóemelést hajtanak végre a fogyasztási (sodró- és töltő-, pipa-, illetve egyéb) dohánytermékeknél is. A tervek szerint az EU-tagországok 2020-ig sodró- és töltődohányok esetében a jelenlegi kilogrammonkénti 32 euróról 60 euróra, vagy csomagonkénti árra vetítve 36-ról 52 százalékra növelnék a közterhet. Elmondta, a fogyasztási dohányok, így a töltő- és sodródohányok használata alternatívát jelent a feketepiac helyett.
Vita alakult ki a sodródohányok egészségre gyakorolt hatásáról (Napi, 2010. február 4.), az egészségügyi lobbi szerint a kézzel készített termékek károsanyag-kibocsátása magasabb, mint a gépi készítésű termékeké. Ám a dohányipar szerint a töltő- és sodródohányok károsanyag-kibocsátása (egy-egy szál cigarettára lebontva) nem fogalmazható meg egzakt számokkal, hiszen eltérőek a sodrási és a töltési szokások, valamint eltérő a felhasznált dohány mennyisége is. Bár a piaci érdekek miatt van némi eltérés a gyártók véleményében az ügyben, az iparág egységes álláspontja az, hogy minden dohánytermék káros az egészségre. Komoróczki szerint tehát nem állítható, hogy a fogyasztási dohány hatása károsabb lenne, mint a többié.
A megoldás a dohányzásról való leszokás lenne, amely a piaci elemzések szerint a lakosság ez irányba terelésére szolgáló adóemelések ellenére sem tűnik gyorsnak. A magyar legális cigarettapiac - a rendszerváltás utáni - "fénykorában" 25 milliárd szál volt (fejenként több mint 0,3 doboz), amely a radikális jövedéki adóemelések után látványosan csökkent. Ebben jelentős volt a leszokók aránya, de még jelentősebb a feketepiac térnyerése. A kormány megfontoltabb adóemelésének köszönhetően a feketepiacról mára ismét sokan a legális piaci termékekre tértek vissza, s ezzel a legális fogyasztás tavaly 15,2 milliárd szál körül alakult, amelyet az új, uniós adóirányelv ismét veszélybe sodorhat, s a fogyasztási dohányok forgalma mellett várhatóan ismét fellendül a feketepiac, amely ma Magyarországon a hivatalos állásfoglalások és a dohányipar véleménye szerint 10 százalékos, vagyis 1,5 milliárd szál körüli.
Ám a magyarországi piackutatások és a dohányzási szokások vizsgálata arra enged következtetni, hogy a teljes cigarettapiac (az illegálissal együtt) 16,5-17 milliárd szál közötti, miközben a piac ma 19 milliárd szálnál tart, ami komoly kérdéseket vet fel: vagy a feketepiac nagyobb, vagy a legális piacról alkotott kép torz.
A legális piac adatainak torzításában lehet némi szerepük a fogyasztási dohányoknak. A piackutatások a töltő- és sodrótermékeknél viszonylag szűk mintavételből kalkulálnak, ez a korábbi 4-5 százalékos piaci részarányhoz igazodik. Így ezek a számok valóban csak egyfajta trendet mutatnak, viszont a pontos kalkulációhoz nem elegendőek. Másfelől az elemzők szerint tavaly év végén és idén év elején valóban megugrott az illegálisan behozott termékek aránya. Tavaly ősszel például a román határon beérkező, nem Magyarországon adózott ukrán és moldáv adójegyes cigaretták árasztották el Kelet-Magyarországot.
