Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elemzők által tíz éve várt valódi kiskereskedelmi koncentráció a magyar piacon is elindult. A folyamat ugyanakkor lassú, amit a szakértők a magyar gazdasági kultúra sajátosságának tudnak be. A 2007 januárjában elindult kiskereskedelmi forgalomcsökkenés óta 2009 első feléig 19 százalékkal csökkent az élelmiszer- és vegyesüzletek, illetve -áruházak száma. A KSH-adat azonban csak statisztikai, ugyanis ezzel szemben ez idő alatt több mint 10 százalékkal nőtt az élelmiszer-szaküzletek száma. Ám a két eredmény szaldója mínusz 3600 bolt, ami összesen 11 százalékos csökkenést mutat. A kiskereskedelemben működő élelmiszer- és élelmiszer jellegű terméket forgalmazó boltok száma a forgalomcsökkenés óta 7,5 százalékkal zsugorodott. Ennek ellenére a magyar kiskereskedelem az egyik legelaprózottabb uniós piac - a 10 ezer főre vetített üzletszám mind a régióban, mint az EU-ban itthon a legmagasabb. Jelenleg 15,6 üzlet jut 10 ezer lakosra, míg a fejlettebb gazdaságokban az átlag 10-11 között mozog. (Csak élelmiszerüzletből 4,3 jut 10 ezer fogyasztóra, amiben benne vannak a nagyobb alapterületű hipermarketek és szupermarketek is, ezekből pedig elég lenne a jellemzően 10 ezer alatti lélekszámú községekben egy-egy, ám a magyar valóság egészen mást mutat.)
A koncentráció az elemzők szerint nem jelenti automatikusan a kiskereskedelmi alapterület csökkenését. Az optimális az lenne, ha a négyzetméterszám a jelenlegi szinten maradna, míg az üzletek száma csökkenne. (A KSH adatai szerint a 2007-es forgalomcsökkenés óta a négyzetméterszám is mérséklődött, bár közel sem olyan mértékben, mint az üzletek száma.) Mindez az jelentené, hogy a kiskereskedelem valóban tisztul és az életképtelen garázsboltok, a szürke-, illetve fekete zónában működő kényszervállalkozások eltűnnek. Ezek ugyanis súlyos kárt okoznak a legális vállalkozásoknak, s ez most, a forgalom visszaesésénél érezhető igazán. Egyes piaci pletykák szerint az élelmiszer-kereskedelemben a feketézés a forgalom 60 százalékát is eléri. Abból kiindulva, hogy a látható élelmiszer-forgalom felét a nemzetközi láncok adják, ez erős túlzás, ám azzal az elemzők is egyetértenek, hogy a szegmensben a feketekereskedelem jelentősen meghaladja az országos átlagot.
A 2009. második féléves élelmiszer- és kiskereskedelmi boltszámadatok egyelőre nem ismertek, a várakozások szerint tovább gyorsul a csökkenés, ami 2010-ben is folytatódik. Az elemzők szerint a piac akkor válik egészségessé, ha a koncentrációs folyamat során további 15-25 százalékkal csökken a kiskereskedelmi üzletek száma.
