Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Végnapjait éli az egykor több tízezer dolgozót foglalkoztató magyarországi lenfeldolgozás. A Sinus Kft. kapuvári üzemében Egyiptomból behozott gerebenkócból négy dolgozó gyárt kártolt szalagot, amelyből Dél-Magyarországon tömítőanyag készül. Az utolsó, több mint 70 éves hazai lenfeldolgozó üzemet már csak a nosztalgia s egyetlen megrendelés tartja életben - mondta Suszter József ügyvezető igazgató a Kisalföldnek. Jelenleg évente mindössze 50 tonna árut gyártanak, a termelési érték már a 30 millió forintot sem éri el. Az ország egyik legnagyobb lenfeldolgozó üzemét 1934 és 1936 között a Kapuvárhoz tartozó Kistölgyfamajorban az Esterházy-birtokon építették fel. A környéken évtizedeken át virágzott a rostlentermelés. A hetvenes években több mint 300 ember dolgozott a gyár 32 hektáros területén, s négyezer tonna alapanyagból - gubós lenkóróból - évi mintegy hatszáz tonna lenrostot állított elő. Ebben az időben a kiszárított lent még Szombathelyen dolgozták fel. A korszerűbb, úgynevezett melegvizes áztatásos gyártás csak a nyolcvanas évek közepén honosodott meg a Buda-Flax által működtetett üzemben. A kilencvenes évek elején még megpróbálkoztak a Szombathelyről kiszervezett lenzsineg-előállítással, ám a rendelkezésre álló technológia, az öreg gépek és a magas alapanyagárak miatt az üzem már akkor sem volt versenyképes.
Ma már nem érdemes lent termeszteni - mondta lapunknak Pintér András, a VOSZ textil- és ruházati szekciójának elnöke. Az alapanyagot több növénnyel is ki lehet váltani, kisebb munkával jár, és nagyobb haszonnal kecsegtet. Lényegében ez az egyik oka annak, hogy a lengyártás nem csak itthon, de világszerte megszűnik. Az egész textilipart figyelembe véve az európai ágazat sorsa nagyon hasonlít a leniparéhoz: az ázsiai vállalatok addig tartják alacsonyan az áraikat, amíg az utolsó nagy uniós vállalkozás be nem dobja a törülközőt, majd ezt követően vélhetően megemelik az áraikat és uniós szintre emelkednek a termelési és átadási árfolyamok. Jelenleg egy ázsiai gyártó képes olyan alacsonyan tartani a textil árát, hogy például egy pólót (nem a kínai piacon) 300 forintért kínálhat a kereskedő, miközben az itthon gyártott jó minőségű pólónak csak az alapanyagára 700 forint.
