Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalati kölcsönök az irányadó kamat változásától függően folyamatosan átárazódnak. Ezen a téren azonban a mozgás akár teljesen el is térhet a jegybanki alapkamatokétól. A forinthiteleknél (a teljes céges banki hitelállomány 53 százaléka forintalapú) a Bubor a meghatározó. Grafikonunkon is jól látszik, hogy a Bubor mennyire inkább a várakozásokat, semmint a valójában bekövetkező intézkedést követi. Az idén ugyanis csak július 23-án vágott 25 bázispontot a jegybank, az egyéves Bubor "kilengése" mégis csaknem 130 bázispontnyi volt. Az angol hasonló kamatláb (Libor) a jelzálogpiaci válságra reagálva egy egész százalékponttal ment fel - változatlan jegybanki alapkamat mellett. Ez a kilengés - derül ki körkérdésünkből - a hazai cégek közül nagyon keveset érintett.
Jellemző a nemzetközi irányadó kamatok (Libor, Euribor) alkalmazása, mint mozgó kamatbázis, amelyek változásával a szerződések szerinti kamatok az alkalmazott időszaktól függően, általában 1-3 hónapon belül, automatikusan módosulnak akár felfelé, akár lefelé - tudtuk meg a Budapest Banknál (BB). A jelen helyzetben a bankok forrásköltségeinek növekedésével arányosan az ügyfelek kamatfizetési terhei devizában növekednek. Amennyiben a kamatokat az ügyfél forint átváltásával törleszti, akkor a tényleges kamatfizetés forintban függ a forint és az adott deviza árfolyamának alakulásától is. A CIB Bank vállalati hitelállományának Liborhoz kötött állománya 30 százaléknyi, ennek pedig mindössze 0,2 százalékát kapcsolták a font irányadó kamatlábához - tájékoztatták lapunkat. A jellemző az eurókamattól függő mozgás. (Hogy a dolog bonyolultabb legyen, a bankok megkülönböztetnek Eur-Libor és Euribor alapú szerződéseket is.) A kamat Liborhoz kötése - mondta el Lovas Emese üzletfejlesztési igazgató - a Commerzbanknál nem jellemző, így nem érzékeltek különösebb kilengéseket.
A Bubor, az Euribor, a svájci frank Libor persze alapkamatként működik. A bankok ehhez képest különböző felárral hiteleznek. A felár természetesen számos tényezőtől (kockázat, cégméret, futamidő, a tranzakció típusa) függ. A Commerzbanknál azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a felár 50 és 350 bázispont között mozog. Kis- és középvállalatok esetében ez a spread a 200-300 bázispontot is elérheti, nagy nemzetközi vállalatok esetén pedig még a 100 bázispont is túl nagy lehet. A devizaalapú szerződések zöme a Budapest Banknál az irányadó svájcifrank-, illetve eurókamatokhoz kötött, a kamatfelár pedig az ügyfél mérete, minősítése, a nyújtott biztosítékok mértéke, az igénybe vett szolgáltatások figyelembevételével (egyedileg) alakul. Figyelve persze - hangsúlyozták a banknál - az erős konkurenciára is.
