Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kertészeti szolgáltatások iránt – állították a lapunknak nyilatkozók – az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a kereslet, de a piaci bővülés miatt az ezzel foglalkozó vállalkozások száma is jelentősen nőtt. Ez a tevékenység a feketén dolgozók számát tekintve egyre jobban hasonlít az építőiparhoz, talán azért is, mert a parképítők számára a legnagyobb üzletet az építőipari beruházások hozzák. A Magyar Kertépítő és Fenntartó Vállalkozók Országos Szövetségének (Makeosz) elnökségi tagja, Sándor Tamás, a debreceni Sándor Kertészeti Kft. képviselője elmondta: saját vállalkozásában inkább kapacitáshiánnyal küzd, nála mindenki legális alkalmazott. Garanciát azonban ő sem tudna vállalni azokra, akiket egy-egy nagyobb megrendelés esetén alvállalkozóként vesz igénybe.
A probléma az, hogy a kertépítés is idénymunka. Tavasztól legfeljebb novemberig van állandó munka. Sándor ezt úgy oldja meg, hogy a téli időszakban csúsztathatják le alkalmazottai az idényben végzett túlmunkát, és persze akkor kapják meg szabadságukat is. A vállalkozások többsége azonban amikor beköszönt a jó idő, akkor felveszi a munkatársakat (jellemzően 5-6 főt), ősz végén pedig egyszerűen elküldi őket. A nagy fluktuáció, de a minél kisebb költséggel megoldható működés igénye, esetenként kényszere miatt általános vélekedés szerint sok a szakmailag felkészületlen cég a piacon. A többség ráadásul csak építési jellegű munkát vállal, aminek a befejezése után a megrendelő aligha képes garanciát érvényesíteni (a frissen telepített kert problémáinak felmerülésekor mindig lehet a fenntartási gondokra vagy akár a természetre hivatkozni). Fenntartással talán éppen emiatt nagyon kevesen foglalkoznak. Ennél a tevékenységnél ráadásul – állították többen is – csak nagyon kis nyereséggel lehet dolgozni. A nagyobb (több hektáros terület gondozását elváró) megrendelők rendszeresen pályáztatják a cégeket, és néhány forinttal kedvezőbb árra már hajlandóak váltani. Pedig a másiknak aláígérő cég sokszor maga is tudja, hogy abból a pénzből nem lehet az elvártnak megfelelő színvonalon szolgáltatni. A szükséges 8-10 kaszálásból így lesz hat, de spórolnak például a tápanyagpótlás, permetezés költségein is.
Egészen más a helyzet akkor, ha a kertészeti vállalkozások és az ezt igénylők szorosabb kapcsolatban állnak. A tapasztalat szerint így van ez a Virágos Magyarországért mozgalom esetében, ezért is tekinti azt szívügyének a Makeosz tiszteletbeli elnöke, Kokics Tibor. Mint lapunk érdeklődésére elmondta: mintegy kétezer település és több millió lakos foglalkozik ennek keretében ma már környezetével. Tavaly a „Virágos Európáért” (Entente Florale Europe) nemzetközi környezetszépítő versenyen város kategóriában Nagyatád arany-, falu kategóriában Orfű bronzérmet kapott. A virágos megmérettetést 2006-ban tizenharmadik alkalommal hirdették meg, minden korábbinál több, négyszáz település nevezett be. 2007-ben is a legjobbnak ítélt falu és város képviseli majd Magyarországot az Entente Florale Europe versenyben. 2006-ban a fő zsűri Egert és Noszvajt tartotta érdemesnek arra, hogy elinduljon a 2007. évi európai versenyben. Azt, hogy a mozgalom nem csak turisztikai szempontból jelentős, jól jelzi: már három évvel ezelőtt is évi 6-7 milliárd forintra becsülték csak ezt a piacot.
