Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A franchise-rendszerben működő vállalkozások rendszerint sokkal életképesebbek a hagyományos vállalkozásoknál: míg előbbiek közül az első három évben 20–25 százalék jut csődbe, utóbbiak esetében ez az arány akár 75 százalék is lehet – mondta lapunknak Lavotha Ildikó, a Magyar Franchise Szövetség elnöke. Ennek megfelelően Magyarországon is rohamosan terjed ez a megoldás, bár a világélvonal még messze van: a magyar vállalkozások néhány százaléka működik franchise-rendszerben. Nem hivatalos becslés szerint háromszáz vállalkozás működik franchise-rendszerben Magyarországon, egy-egy rendszer átvevő köre 500–1500 fő között mozog. A klasszikus értelemben vett franchise esetében ugyanis minden üzlet tulajdonosa más, mindegyikük megveszi a know-how-t, majd saját vállalkozásként üzemelteti az egységet – tudtuk meg Lavotha Ildikótól.
Lazább értelmezés szerint ugyanakkor a közös „ötlet” nélküli üzletláncok – így a CBA – is franchise-nak hívják magukat (igaz, a szövetségnek nem tagjai). Az élelmiszer-kereskedelemben egyébként is jellemző a laza franchise, így működik a Coop is vagy akár a Reál Hungária. A rendszergazdák biztosítják a marketinget és sok esetben a know-howt-t, a logót és a piaci tapasztalatokat, illetve megszabják, hogy a tagoknak milyen marketingeszközöket kell átvenniük és milyen árufajtából mennyit kell rendelniük ahhoz, hogy teljes értékű tagként megkaphassák a bónuszaikat, amit készpénzre vagy további kedvezményekre válthatnak. Ugyanakkor a tagok kapcsolata a külalakban laza, a rendszergazda nem kívánja egységesíteni a boltok kinézetét, nem kényszeríti tagjait erejükön felüli beruházásokra. Többek között azért sem, mert erre sok esetben magának a franchise-átadónak nincs megfelelő tőkéje. Az utóbbi időben az élelmiszer-kereskedelmi rendszergazdák kiköltekeztek az egységeket „egységesítő” informatikai hálózatok kialakításakor.
Az élelmiszer-kereskedelmi franchise-rendszerekben rendkívül erős gazdasági potenciál rejlik, hiszen a három magyar tulajdonú lánc a saját adataik szerint csaknem ezermilliárd forint éves forgalmat termel, vagyis egymaguk annyit, amennyit a teljes honi franchise-rendszerben működő vállalkozások. Emellett szinte mindegyik magyar cég külföldre kacsingat. Ebben a CBA jár az élen, néhány éve a német Edeka beszerzési társulással kötött partnerséget, majd egységeket toborzott Szlovákiában, Szerbiában, Romániában, Bulgáriában.
A legrégebben működő magyarországi franchise a McDonald’s, a legnagyobb magyar tulajdonú pedig a Fornetti – utóbbi cég az árbevétel és partneri kapcsolatok száma alapján összeállított európai top ötszázas listán is szerepel, és Kelet-Európa, valamint Kuvait felé terjeszkedik. A magyarországi összes munkahely 2,6 százalékát, mintegy 100 ezer embert foglalkoztatnak a franchise- vállalkozások. Ezek összességében ezermilliárd forintos forgalmat bonyolítanak le évente. A kisebb láncoknak (tíz alatti számú átvevőkörrel) nagyjából évi 50 milliós, az igazán nagyoknak pedig 5-10 milliárd forintos éves fogalmuk van. Lavotha Ildikó szerint nem minden franchise működik ugyan tökéletesen, a bekapcsolódó vállalkozások azonban csatlakoznak egy rendszerhez, amelyben a rendszergazda az üzletek elhelyezésével és a szükséges tőkével kapcsolatos tanácsokkal (valamint közös marketingpolitikával) segíti át a vállalkozókat a kezdeti nehézségeken.
