Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Posta Zrt. a régióban, pontosabban az unióhoz legutóbb csatlakozott országok közül – Szlovéniával együtt – a leginkább felkészült a piacnyitásra, ennek ellenére a teljes liberalizáció rövid időn belül drasztikus piacvesztéssel fenyegetné a társaságot – mondta lapunknak Szivi László, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese annak kapcsán, hogy két tanácsadó cég most készítette el Brüsszel megbízásából a piacnyitással kapcsolatos elképzeléseit. (E javaslatokat is felhasználva dönt az Európai Unió még ebben az évben arról, hogy valamennyi országban 2009-ben teljesen megnyitják-e a piacot, s ha igen, akkor milyen körülmények között.) A Posta vezetése tehát azt támogatná, hogy amennyiben a jelenlegi, az európai viszonylatban is rendkívül szigorú egyetemes szolgáltatási feltételek közepette kellene végeznie tevékenységét, akkor a 30 grammos küldeményekre vonatkozó monopóliumát legalább 2012-ig tarthassa meg. (Az egyetemes szolgáltatás keretében mindenki számára elérhető áron és minőségben kell szolgáltatást nyújtania a társaságnak, ez egyebek között megköveteli a Postától, hogy minden hatszáz lélekszámúnál nagyobb településen fix postahely működését biztosítsa, s minden településen a hét öt napján felvételt és kiszállítást végezzen.) Jelenleg egyébként a Magyar Posta Zrt.-nek „csupán” az 50 gramm alatti, vagyis a hagyományos levélpostai küldeményekre terjed ki a monopóliuma, az ezen túli tevékenységek egy része engedélyhez kötött, míg egy másik hányada teljesen szabad piaci terület, vagyis bárki végezheti azt. A vezérigazgató-helyettes elmondta még, hogy például a hírlapterjesztés vagy a „sárgacsekk”-kezelés szintén szabadpiaci tevékenység.
Szivitől megtudtuk, hogy éves szinten 1,2 milliárd küldeményt kézbesít a Posta, ebből körülbelül 400 millió a címzetlen küldemény, nyomtatvány – ezek már ma is a szabadpiaci körbe tartoznak. A többi 800 millió küldemény hét százalékát a lakosság adja fel, míg a levélforgalom döntő részét a vállalkozások „biztosítják”. Ez utóbbi hatalmas mennyiség jó része Budapesten és a vidéki nagyvárosokban kerül a postaládákba. Ahhoz azonban, hogy ezt a levélforgalmat le tudja bonyolítani a Posta, fenn kell tartania hálózatát, ugyanakkor erre a hálózatra alapozva nyújthat engedélyköteles vagy szabadpiaci szolgáltatásokat (a már emlegetett hírlapkézbesítést vagy a pénzforgalmi tevékenységet). A Posta idei várható bevétele 148 milliárd forint, amiből 38 milliárd forint származhat a monopolszolgáltatásból, vagyis a piacnyitás ekkora összeget veszélyeztetne. E szegmens fenyegetettsége azért is kézenfekvő, mert Magyarországon a levélfeladás koncentrált, ráadásul a levélpiac minőség- és árérzékeny. A Posta versenyképességének fokozása érdekében javítani akarja költséghatékonyságát, minőségét, az ügyfélkiszolgálás színvonalát. Szivi megjegyezte, hogy a piacnyitásra valamennyi országban azonos versenyfeltételeket kell teremteni azáltal is, hogy vagy mindenütt megszüntetik, vagy mindenütt bevezetik a levélpostai szolgáltatások áfáját, amelynek alkalmazása most nem egységes. A Magyar Posta levélpostai szolgáltatása jelenleg áfamentes, ám Magyarország inkább az áfa bevezetését támogatná, hisz a postai tevékenység végzéséhez folyamatos fejlesztésekre van szükség, s amennyiben bevezetnék az áfát, akkor a társaság ezen beruházásai után vissza tudná igényelni azt. (Egyébként az említett tanácsadók is az áfa bevezetését javasolják).
