Jó nyári szezonra, 70 százalék fölötti kihasználtságra számítanak a hazai gyógy- és wellness-szállodák, de a megszorítások már az ősszel jelentősen visszavethetik az éppen emelkedésnek indult forgalmukat. Az idei főszezont tovább erősíti a gyengülő forint, ami a korábbi évekhez képest jelentősen megdrágítja a külföldi utazásokat – nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Jámbor Tímea, a zalakarosi Hotel Karos Spa értékesítési vezetője. A szállodák a költségek növekedése miatt aggódnak, számításaik szerint legalább 20 százalékos kiadásbővülést okoz az Új egyensúly program, de az árakban ezt biztosan nem tudják érvényesíteni. A kiesett vendégéjszakákat viszont nem lehet pótolni, a wellness-szállodák a magyar vendégeket célozzák meg – vélekedett Hoffmann Henrik, a siófoki Residence Conference & Wellness Hotel igazgatója. Elmondta, hogy a tervezett beruházásukat is visszafogják. A cég a mátraházai Ózon Hotel felújítására és egy wellnessközpont kialakítására 1,2 milliárd forintot költött volna, de a legfrissebb tervek szerint a beruházásra már csak 500 millió forintot szánnak, a többit pedig három-négy évre elhalasztják. A magyar hotelek már így is drágák, ezért a határ túloldalán lévő szálláshelyek még vonzóbbak lehetnek, különösen azért, mert már a szolgáltatások színvonalában is felveszik a versenyt.
A feketegazdaságot erősítik a tervezett kormányzati intézkedések, és újra felélednek a magukat „zimmer frei” táblával hirdető szálláslehetőségek, mert a vállalkozók terheit olyan mértékben növelik, hogy újra megéri eltitkolni a vendégeket – vélekedett az egyik szálloda tulajdonosa. Az életszínvonal csökkenése miatt újabb csapás éri őket, 10–15 százalékos forgalom-visszaeséssel számolnak. Az intézkedések éppen ellentétesek azzal a kormányzati szándékkal, hogy emeljék a várható élettartamot – hangoztatta Jámbor Tímea. A vendégek a jövőben a három-négy napos programokat keresik, és még tovább nőhet a hétvégi üdülések száma. A tervezett adó- és járulékváltozások miatt a céges megrendelők száma is csökkenhet – ami a teljes bevétel 60–70 százalékát is jelentheti –, ez pedig a főszezonon kívüli kihasználtságot érinti kedvezőtlenül. A jövőben a cégek is jobban meggondolják, hol szervezik a rendezvényeiket vagy az oktatást.
Az üdülési csekk felhasználásának szigorítása a legkevésbé a szállodásokat érinti, mert szállásra és étkezésre továbbra is fel lehetne használni. A megkérdezett cégeknél 10-20 százalék azon vendégek száma, akik üdülési csekket használnak – de szerintük nem kellene korlátozni a felhasználást. Az egészségpénztári költések szigorítása viszont szomorú, de a legkevésbé fájó, bár éppen az utóbbi egy-két év felfutását teszi tönkre. A pénztárak a kötések elenyésző hányadát, néhány százalékát adják, mert a szállodák nem rendelkeznek kártyaleolvasóval, a vendégek pedig nem szeretik, ha a pénztár csak utólag téríti meg a költségeiket. Az elterjedtségért a pénztárak is hibásak, mert késve fizetnek a szállodáknak – tette hozzá Hoffmann Henrik.
Vajnai Lajos