Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A beszállítók és kereskedők közötti kapcsolat szakítópróbája lehet a ma életbe lépő kereskedelmi törvény, amelybe újdonságként egyedül a piaci erőfölénnyel való visszaélés szabályozása került be. Hamarosan elválik, a beszállítók úgy érzékelik-e, a kereskedelmi mogulok a kárukra élnek vissza az erőfölényükkel, vagy a jelenlegi kapcsolatrendszert jól szabályozta a piac – a vásárló pénzét nagyjából arányosan osztja-e el kereskedő és beszállító. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint vannak egyedi ügyek, de összességében nem érzi úgy, hogy a beszállítók állandó túlkapásokra panaszkodnának. Ugyanakkor szerinte az illetékes szervezeteknek fel kell készülniük a panaszdömpingre is.
Szerinte ugyanakkor nem kell tartani a panaszoktól, azokból ugyanis kiderül, mit nehezményeznek leginkább a szállítók, és ennek megfelelően tehetik rendbe ügyeiket a nagy kereskedelmi társaságok. Éppen emiatt még nincs kialakult álláspontja a piac nagy szereplőinek a törvényről.
Vámos szerint a vevő semmit sem lát majd abból, hogy a piacnak hosszú évtizedek után egy megújult, az új kereskedelmi technikákat is preferáló jogszabálya van. Hozzátette: „félreértés ne essék, az utóbbi időben a korábbi kereskedelmi törvény végrehajtási rendeletei folyamatosan igazodtak a piac elvárásaihoz, s ezek egy része átkerült az új szabályozóba is”. Egyedül a piaci erőfölénnyel való visszaélés nem tetszik a szereplőknek, ugyanis nem definiálták, hogy ez pontosan mit takar. Ráadásul Vámos szerint ez egyirányú utca, vagyis a kereskedő nem tehet panaszt az élelmiszer-ipari multikra, holott az ilyen nagyvállalatok ugyancsak gyakran „bánnak el” saját beszállítóikkal. Ugyanakkor a Gazdasági Minisztérium szerint a törvény az összes multira vonatkozik. Vámos szerint lehet, hogy így van, de a törvény megfogalmazásából ez nem derül ki, s éppen emiatt támadja több kereskedelmi érdekvédelmi szervezet a törvény ezen paragrafusát az Alkotmánybíróság előtt.
