Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A felhasznált műanyagok közel 80 százalékát a tömegműanyagok – a polietilén (PE), a polipropilén (PP), a PVC és a polisztirol (PS) – teszik ki. Egyre nő viszont az igény a rendkívüli, extrém körülményeket is bíró anyagok iránt, így mára a különleges műanyagok gyártása a vegyipar egyik legjobban jövedelmező üzletévé vált. A poliamidok és polikarbonátok meglehetősen kicsi arányban, mindössze 1,25 százalékkal részesednek a globális forgalomból, s csak utánuk következik a többi műszaki műanyagféleség és az egyéb műanyag, a hőre keményedő anyagoktól a szálerősítésűeken át a fluor-polimerekig. Míg a tömegműanyagok ára jellemzően kilogrammonként 1–2 euró között mozog, addig a különleges műanyagoké a 500–1000 eurót is elérheti.
Hiába azonban a magas ár, tulajdonságaiknak köszönhetően a különleges műanyagok sok területen már régen kiszorították a hagyományos anyagokat. A repülés, űrhajózás, hadiipar, sportszergyártás területén az egyedülálló műszaki jellemzőik miatt immár nincs vetélytársuk. (Sok helyen a műanyagok köztudatban szereplő tulajdonságaival merőben ellentétes „képességeket” várnak el ezektől az anyagoktól, így például égésgátlónak, antisztatikusnak vagy elektromos és hővezetőnek kell lenniük, de szélsőséges hőingadozást is bírniuk kell.) További nagy előnyük, hogy a kitűnő mechanikai tulajdonságokat nagyon kis tömeg mellett érik el, ami bizonyos felhasználási területeken egyáltalán nem közömbös – mondta lapunknak Bukánszky Béla, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műanyag- és gumiipari tanszékvezetője.
Az ilyen kiemelkedő jellemzőkkel rendelkező anyagokat műszaki műanyagoknak (high performance materials) nevezik. Ilyen például a polifenilén-szulfid (PPS), poliéter-éter-keton (PEEK), poliamid-imid (PAI), polietilén-imin (PEI), poliéter-szulfon (PES), polivinilidén-fluorid (PVDF) és a poliimid (PI). Ezek a műszaki jellemzőiket több száz Celsius-fokon is megőrzik, kémiailag rendkívül stabilak. Adalékolással (üvegszál, szénszál, kenőanyag, antisztatizáló adalék) a műanyagok kevésbé előnyös jellemzői tovább csökkenthetők.
Jelenleg az elektronika a műanyagok egyik legérdekesebb felhasználási területe. Itt például nem lineáris optikai jellemzőkkel rendelkező vagy vezető műanyagokat is használnak. A villamosságot vezető műanyagok alkalmazásainak se szeri, se száma. Közülük csak néhányat említünk meg. Olyan helyiségben, ahol a padlót megfelelő vezetőképességű műanyaggal burkolták nem kell tartanunk az elektrosztatikus feltöltődéstől és feszültségkisüléstől. A különleges műanyagok vezetőképességét hasznosítják a haditechnikában is: polipirrol bevonatú textilszálakból olyan álcázóháló készíthető, amelyet a radar nem észlel. A nyomtatott áramköri lapok alsó és felső felületét összekötő lyukakat újabban fém helyett polipirrollal vonják be, így nincs szükség galvanizálásra és az azzal járó agresszív vegyszerekre, de találhatunk vezetőképes műanyagot az újratölthető elemekben is.
Az úgynevezett intelligens – a környezeti hatásokra tulajdonságaikat változtató – anyagok egyik családját ugyancsak vezetőképes műanyagok alkotják. Belőlük például olyan ablakfelületek készíthetők, amelyek önmaguk szabályozzák az átengedett fény minőségét és mennyiségét. Ezek a sokoldalú anyagok újszerű elv alapján működő, az eddigiekhez képest nagyon lapos tévéképernyőknek, integrált áramköröknek és a tintasugaras nyomtatóknak a gyártásában is hamarosan főszerephez jutnak – állítja Bukánszky Béla.
Az említetteken belül a legkevésbé különleges műanyagokat talán az autóiparban használják, itt egyre nő a polipropilén mennyisége, ez ugyanis sokféleképpen módosítható, a gumiszerű anyagtól a nagy merevségű és szilárdságú kompozitokig minden készíthető belőle. Így például a motorházakban is egyre több műanyagot használnak, már szelepszárak is készülnek ebből. Repülésben, űrhajózásban a kompozit a leginkább keresett változat, amely általában egy gyantamátrixból és erősítő anyagból, szénszálból vagy kevlárból áll. Drágák, ellenben fajlagos merevségük és szilárdságuk messze meghaladja a fémekét.
A műanyag szerkezeti anyagok fejlesztése és kutatása szinte bizonyosan központi kérdés marad az ágazaton belül. Ennek az egyik legfrissebb eredménye, hogy megjelentek olyan új polimerbázisú anyagok is, amelyekből ellenőrzött hatóanyag-leadásra képes gyógyszer-hordozóanyagok készíthetők. Ígéretesnek tűnik a polimerzselék kutatása is, ezek a környezetváltozás hatására megváltoztatják alakjukat, méretüket vagy egyéb jellemzőiket, felhasználásuk pedig mesterséges izomtól a mágneses folyadékkal működő súrlódásmentes tengelykapcsolón át a láz hatására működésbe lépő gyógyszerig terjed.
