A megengedhetőnél sokkal több az engedélytől eltérő vagy azzal nem rendelkező építkezés, de az építési törvény májustól érvényben lévő módosításai javíthatnak a helyzeten – mondta lapunknak Fegyverneki Sándor, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnökhelyettese. A statisztikák szerint folyamatosan nő a szabálytalan építkezések száma: tavaly a hatóságok közel 25 ezer esetben kötelezték az építtetőt a szabálytalanságok megszüntetésére, a kör azonban vélhetően ennél jóval szélesebb. A kivitelezőknek sem volt érdekük a szigorúbb szabályozás; a szankciók kiszabása után a cégek megszűntek, az építtetők pedig futhattak a pénzük után és ott maradtak egy nem megfelelő épülettel. A törvény az építésfelügyeleti hatóság megerősítésével kényszerítené ki az építési fegyelem javulását. Jelenleg ez a szerv alig 19 fővel dolgozik, s van olyan megye, ahol egyáltalán nincs építési felügyelő. Jelentős létszámbővítéssel szeretnék elérni, hogy az év végére kistérségenként legalább egy főt alkalmazzanak (néhány éven belül pedig kettőt). Jövő januártól önálló igazgatási szervvé válik a hatóság, a felügyeleti jogkört az OLÉH elnöke gyakorolja.
Az építési bírság jelenleg nem visszatartó erő, mert a lebukás veszélye kicsi. Kis túlzással, ma senki sem ellenőrzi, hogy van-e építési engedély, betartják az energiatakarékossági és környezetvédelmi szabályokat, illetve a kivitelezőnek van-e megfelelő képesítése vagy jogosultsága. A jövőben minden bizonnyal több lesz majd a visszabontás, ami ma még nem általános.
A törvénymódosítás nem csodaszer, de átláthatóbbá és egységessé válik a jogalkalmazás, ami elvezethet oda, hogy az országban mindenhol ugyanazon elvek mentén szülessenek meg a határozatok – véli Magyar Mária, az OLÉH szabályozási főosztályának vezetője. Ahhoz már nem volt meg a politikai akarat, hogy az építési hatóságok a polgármesteri hivataloktól függetlenek legyenek, pedig ez segíthetne az építési szakma tisztulásában, ugyanis sok visszásságért éppen a települések a felelősek. A városkép is szépülhet, mert a tervtanácsok jogköre megerősödött: indoklásukat kötelező figyelembe venni, sőt mellékelni kell az építési engedélyhez. Ajánlásukra a hatóság visszautasíthatja az épületek tervét, míg korábban változásokra sem kötelezhette az építtetőket. (A tervtanácsoknak azonban ezentúl sem lesz vétójoguk.)
Jövőre a kivitelezőkre is nagyobb felelőség hárul, ugyanis tervellenőröket és felelős műszaki vezetőket kell majd alkalmazniuk; az építkezések meg sem kezdődhetnek majd tervellenőri felülvizsgálat nélkül. A felelős műszaki vezetők közvetlen irányítási jogot kapnak a munkások felett és szakmai felelősségbiztosítást is kötniük kell az esetleges károk fedezésére. A kivitelezőknek építési naplót kell vezetniük, ebből jól nyomon követhető, ha eltértek a tervtől. A módosítás az építtető felelősségét is kimondja, így a tulajdonos már nem mondhatja, hogy semmiről sem tudott, „véletlenül lett az épület egy emelettel magasabb”.
Vajnai Lajos